10. Feltöltési kötelezettség elmulasztása
A nagyobb adózók (előző évi 50 millió forint árbevétel felett) vezetői gyakran késve, vagy pontatlanul fizetik be az társasági adó és a helyi iparűzési adó december 20-án esedékes feltöltését. Némi szerencsével a mulasztásukért járó bírságot elkerülhetik…
A feltöltési bírság elkerülésében csak akkor lehet reménykedni, ha jól ismerjük az adóhatóság gyakorlatát. Feltöltési kötelezettség elmulasztása miatt kiszabott bírság egy olyan jogkövetkezmény, amely megállapításánál az APEH és az önkormányzati adóhatóság kampányszerű bírságolási rutint követ.
A kampányt követően a bírságolás valószínűsége rendkívül alacsonnyá válik. Az APEH rendszerint a tárgyévet követő 8–9. hónapig (legfeljebb szeptember végéig) megállapítja a bírságot. Ennek a kampányszerű időszaknak az elteltét követően már nem foglalkozik az adózók teljes körére kiterjesztett leválogatással. Természetesen egy-egy átfogó ellenőrzésen a mulasztás megállapítást nyerhet, így az évekkel későbbi bírság nem zárható ki, de ettől még mai szemmel nézve irreálisnak tűnhet.
Ne alkalmazza ezt a trükköt az az adózó, ahol adóhatósági ellenőrzés, adó nagy összegű visszaigénylése, támogatás igénybevétele, vagy más különleges gazdasági esemény (pl. végelszámolás) valószínűsíthető, vagy már az folyamatban van!
Figyelemmel kell lenni arra, hogy az adóhatóság tudatában lehet annak, hogy az adott időszakban elvárt adóbefizetés elmaradt a szokásostól, ezért már a befizetési határidőt követő néhány napban kísérletet tehet az ellenőrzés megindítására (Lásd még: Az ellenőrzés megkezdésének és határidejének trükkje).
A túl gyakran önellenőrzést végrehajtó adózókat az adóhatóság lefülelheti, ezért a trükk átmeneti jellegű, kockázatát tekintve nem alkalmas az adóbefizetés rendszeres elhalasztására.
Az önellenőrzés bonyolult eljárás, számos nyilvántartás és bevallási nyomtatvány pontos vezetését és kitöltését igényli, ezért ne éljen ezzel a trükkel az, aki nem érzi kellően jártasnak magát az adózás rendjében.
Klasszikus esetben a nyilvántartás és a csökkentett – alacsonyabb kockázata esetén nullás – összegű bevallás benyújtása nem lesz egymással összhangban.
A nyilvántartásokat azonban sem a hibás bevallás, sem pedig az önellenőrzés miatt nem kell módosítani, hiszen az önellenőrzés helyreállítja a két nyilvántartás közötti egyezőséget.
Az adójogszabályok alapján tilos szankcionálni az önellenőrzéssel helyesbített adózói tévedést (Art. 169. §). Az önellenőrzés során bevallott önellenőrzési pótlék megfizetése mentesít a határidőben be nem fizetett adó késedelmi pótlékja alól.
A befizetési kötelezettség elkerülése érdekében be nem vallott adó és az adóhatóság revíziója által feltárt összeg adóhiánynak minősül. Az ilyen adóhiányt szinte kivétel nélkül 50%-os bírsággal szokták „megkínálni”.
Az adózó jóhiszeműségét hiányolva az adóhatóság jogosult elutasítani bármilyen az ellenőrzés során, vagy a határozat-hozatalt követően benyújtott méltányosságra irányuló kérelmet (Art. 171. § (1)).
Az önellenőrzési bevallásokra az adóhatóság rendszeresít nyomtatványokat. Az általános forgalmi adóra vonatkozó önellenőrzés kivételével minden bevallás az eredetinél jóval egyszerűbb adattartalommal nyújtható be. A csökkentett adattartalom azt is jelenti, hogy az adóhatóság nem tart igényt a megváltozott tájékoztató adatokra. Ezek hiányára hivatkozással nem minősíthető hibásnak az az eredeti bevallás, amelyre tekintettel az önellenőrzés már be lett nyújtva.
Egy nullás, vagy hibás bevallást követően a fennmaradó, pénzügyileg még nem rendezett összeget – bízva abban, hogy nem kezdődik váratlan adóhatósági ellenőrzés – a tárgyévet követően kb. októberig várva egy önrevíziós nyomtatványon célszerű rendezni.
Miután ebben az esetben az önellenőrzési pótlék tetemes összeg lesz, ezért érdemes a jegybanki alapkamat körüli megtakarításban tartani a még be nem fizetett adót. Az így keletkező kamatbevétel túlnyomó részt fedezi majd az önellenőrzési pótlék összegét.
Viszont a kampányszerű megállapítási időszakot követően valószínűleg már nem érkezik automatikus bírság a levont, de befizetni elmulasztott adókra, vagyis a társasági és az iparűzési adó fel nem töltött részének 20 százalékára sem.
Az önellenőrzési pótlék számításának sajátos szabályai vannak. A kalkulációt a bevallás benyújtásának eredeti határidő leteltét követő első napjától kell indítani és az a helyesbítés nyilvántartásba történő feljegyzéséig, illetve a magánszemély jövedelemadója esetén az önellenőrzési lap benyújtásáig tart.
Az önellenőrzés akkor lesz helyesen elvégezve, ha a hiba feltárásakor a jogszabály szerint nyilvántartásba vétel történik, vagyis ún. „önellenőrzési kimutatás” készül.
Ennek a kimutatásnak tartalmaznia kell az önellenőrzéssel feltárt adókülönbözet (adóalap és adóösszeg) bemutatását, a helyesbítés szöveges indokolását, valamint az önellenőrzési pótlék számítását. Ilyen kimutatás hiányában az önellenőrzés hiányos, azért az adózót mulasztási bírsággal lehet sújtani!
