7. Fiktív számlák befogadása

Sajnos a gazdaságban gyakori, hogy a vállalkozások önhibájukon kívül fiktív számlának minősülő bizonylatokat fogadnak be. A 7003/2002. (PK. 21.) PM irányelv szerint fiktív számlának minősül az a számla, egyszerűsített számla, amelyet az Áfa törvény szerint adóalanynak nem minősülő jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli szervezet nevében bocsátottak ki.

Nem tekinthető adóalanynak az a jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet, amely: cégbejegyzési kérelmét nem nyújtotta be a cégbírósághoz; cégbejegyzési kérelmét a cégbíróság jogerősen elutasította; a cégeljárást a cégbíróság jogerős végzéssel megszüntette; a jogi személy, jogi személy nélküli szervezet megszűnt és a cégbíróság törölte a cégnyilvántartásból.

Természetes személy saját nevében folytatott gazdasági tevékenysége miatt adóalanynak minősül, attól függetlenül, hogy tevékenységét a szükséges hatósági engedélyek hiányában, adóhatósági bejelentés nélkül (adószám hiányában) végzi. Ettől függetlenül nem hiteles dokumentum – így adólevonási jogot sem alapoz meg – az a számla, egyszerűsített számla, amelyen valótlan adószám, tevékenységi kör és egyéni vállalkozói minőség került feltüntetésre. Az ilyen számlát, egyszerűsített számlát is fiktív számlaként említjük.

Fiktív számla befogadása

Bizonyos tevékenységek folytatásához nem szükséges vállalkozói igazolvány, azonban vállalkozói igazolvány kiváltás kötelezettsége hiányában is fiktív számla az a számla, egyszerűsített számla, amelyen valótlan adószám kerül feltüntetésre. Valótlan adószám az az adószám: amelyet nem a számlát ténylegesen kibocsátó személy részére adott ki az adóhatóság; amelyet ugyan a számlát kibocsátó személy részére adott ki az adóhatóság, de az számla kibocsátását megelőzően érvényét vesztette a tevékenység megszüntetése miatt.

A már említett PM irányelv értelmében fiktív számla a számla, egyszerűsített számla, ha a számlákon szereplő felek között nem jött lére gazdasági esemény; a felek között létrejött szerződés semmis (színlelt vagy jogszabályba ütközik); a számlán feltüntetett szolgáltatás nem azonos a ténylegesen megtörtént szolgáltatással.

A nyilvános és közhiteles cégbírósági nyilvántartás alapján megállapítható az, hogy a cégbejegyzési kérelmet benyújtották-e a cégbírósághoz; cégbejegyzési kérelmét a cégbíróság jogerősen elutasította-e; a cégeljárást a cégbíróság jogerős végzéssel megszüntette-e; a jogi személy, jogi személy nélküli szervezet megszűnt-e és a cégbíróság törölte a cégnyilvántartásból.

A felsorolt körülményekről nem a számla befogadását követően célszerű informálódni, hanem az üzleti kapcsolat kezdetén. Ezáltal elkerülhető, hogy a vállalkozás megrendelést adjon olyan személy részére, akitől nem kap olyan számlát, amelyre adólevonási jogot lenne módja érvényesíteni.

A fiktív számlák befogadása elkerülhető, ha a vállalkozás megpróbálja leinformálni üzleti partnerét. Mindenképpen tanácsos a jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet képviseletére jogosult személlyel személyesen is felvenni a kapcsolatot. Ugyanis a szervezet nevében kizárólag az arra az alapító okirat által felhatalmazott személy, illetve az általa megbízott személy vállalhat kötelezettséget.

Gyakran előfordul, hogy valaki jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet megbízottjaként lép fel és annak nevében szerződést köt, számlát bocsát ki. Ebben az esetben mindenképpen meg kell bizonyosodni arról, hogy a személy valóban jogosult-e a szervezet nevében kötelezettséget vállalni. Abban az esetben, ha a személy képviseleti joggal ténylegesen nem rendelkezik, akkor nem köthet a szervezet nevében szerződést, számlát sem bocsáthat ki.

A képviseleti jog hiányában nem más, hanem saját nevében vállalta a kötelezettségét, ebből következően a számlát is saját nevében kell kibocsátania. Képviseleti jog hiányában, más nevében vállalt kötelezettség teljesítéséről kibocsátott számla fiktív számlának minősül.

Természetes személy által végzett tevékenység esetén nem szerezhetünk információt államigazgatási szerv által vezetett, közhiteles nyilvántartásból. Természetes személy számlakibocsátó esetén arról kell meggyőződni, rendelkezik-e a számla kibocsátásának időpontjában érvényes vállalkozási igazolvánnyal.

Egyébként az egyéni vállalkozónak a számlán fel kell tüntetnie egyéni vállalkozói igazolványának számát, mivel ennek hiányában a számlabefogadónak személyi jövedelemadó előleget kell levonnia a számla végösszegéből. Érvénytelen az a vállalkozói igazolvány, amelynek elvesztését bejelentették és helyette új vállalkozói igazolványt kértek.

Érvénytelen az a vállalkozói igazolvány is, amelynek elvesztését a tevékenység megszüntetésekor bejelentették. Az üzleti partner adóalanyiságát kerülő úton is kontrollálni lehet. A vállalkozás kialakíthat általános szerződési feltételeket.

Az általános szerződési feltételben kikötheti, hogy kizárólag olyan partnerrel hajlandó leszerződni, amely a szerződés és a számla kibocsátásának időpontjában adóigazolást nyújt be. Ha az üzleti partner részére az adóhatóság adóigazolást ad ki, akkor ez azt jelenti, hogy létező cégről van szó. Azonban az üzleti partner adóalanyiságának nem csak a szerződés megkötésének időpontjában kell fennállnia, hanem a számla kibocsátásának időpontjában is.

A számlakibocsátó státusának jelentősége A cégbíróság által bejegyzett jogi személy és jogi személyiségű szervezet megszűnése általában végelszámolási, felszámolási eljárás keretében történik meg. A végelszámolási, felszámolási eljárási jogerős elrendelését követően a szervezet képviseletére a végelszámoló, illetve a felszámoló jogosult.

Nagyon gyakran előfordul, hogy a vállalkozás olyan szervezettől fogad be számlát, amely a szerződés megkötésének és/vagy a számlán feltüntetett gazdasági esemény teljesítésének időpontjában már végelszámolási, illetve felszámolási eljárás alatt állt. A végelszámolás, felszámolás alatt álló szervezet nevében a végelszámoló, felszámoló vagy az általa erre felhatalmazott személy köthet szerződést.

A végelszámolási, felszámolási eljárást megelőzően regnáló ügyvezető szerződés megkötésére már nem jogosult a felszámolási, végelszámolási eljárás megkezdését követően, kivéve, ha erre a felszámoló, végelszámoló felhatalmazta. Képviseleti jog hiányában a korábbi ügyvezető saját nevében vállal kötelezettséget, annak ellenére, hogy a szerződésben a felszámolás, végelszámolás alatt álló szervezet nevében vállalja a kötelezettséget.

Ha jogalap nélkül a számlát a felszámolás, végelszámolás alatt álló szervezet nevében bocsátja ki, akkor az adóhatóság a számlát fiktívnek fogja vizsgálata során minősíteni, arra hivatkozva, hogy a számlán feltüntetett felek között nem történt meg a számlán feltüntetett gazdasági esemény.

A természetes személy számlakibocsátó esetében is meg kell vizsgálni az adójogi státust. Sokszor a már megszűnt egyéni vállalkozók más vállalkozások felé fenntartják annak látszatát, hogy tevékenységüket nem szüntették meg, és számlákat bocsátanak ki érvénytelen (korábbi) adószámuk és egyéb adataik (vállalkozói igazolvány száma) felhasználásával. Önmagában a vállalkozói igazolvány fizikai megléte, annak bemutatása, nem jelenti azt, hogy a természetes személy valóban egyéni vállalkozó.

A következő esetekben a számlát fiktívnek fogja minősíteni az adóhatóság az ellenőrzés során: tevékenysége alapján vállalkozói igazolvány kiváltására kötelezett természetes személy által kibocsátott számlát, ha tevékenységét vállalkozói igazolvány nélkül végzi és a számlán valótlan, az adóhatóság ténylegesen nem kiadott adószámot tüntetett fel; tevékenysége alapján vállalkozói igazolvány kiváltására kötelezett természetes személy által kibocsátott számlát, ha tevékenységét vállalkozói igazolvány nélkül végzi és a számlán más részére kiadott adószámot tüntetett fel; tevékenysége alapján vállalkozói igazolvány kiváltására kötelezett természetes személy által kibocsátott számlát, ha a természetes személy ugyan rendelkezett vállalkozói igazolvánnyal, de azt megelőzőleg megszüntette tevékenységét, a számlán, egyszerűsített számlán azonban érvénytelenné vált vállalkozói igazolványát és adószámát tüntette fel azonosító adataként.

A fiktív számla esetében nem alkalmazható az Áfa tv. 44. § (5) bekezdése, mely szerint kellő körültekintés gyakorlása esetében a számlabefogadó adólevonáshoz való joga nem sérülhet. Fiktív számlára adólevonási jogot kellő körültekintés gyakorlása mellett sem lehet gyakorolni. Mindezeken túl fiktív számla befogadása esetén felvethető a kellő körültekintés hiánya is.

Fiktív számlára abban az esetben sem lehet adólevonási jogot alapozni, ha ténylegesen megvalósult a leszámlázott gazdasági esemény. Az adóhatóságtól kérhető adatok köre Az Art. 54. § (1) bekezdés d) pontja alapján lehetősége van arra az adóalanyoknak, hogy az üzleti partner bizonyos adataira vonatkozóan információt kérjen az adóhatóságtól, a fiktív számlák befogadásának elkerülése érdekében.

Az adóhatóság írásos megkeresésre az alábbi adatokat köteles kiadni: természetes személy esetében név, jogi személy és jogi személyisséggel nem rendelkező esetében az elnevezés; székhely, telephely, adószám.

Az adóhatóság az említett adatokon kívül más információkat nem adhat ki, mivel azok közlését már nem teszi lehetővé az Art. Az adóhatóság az említett adatokat kizárólag akkor adhatja ki, ha az adatkérés célja az adókötelezettség jogszerű teljesítése. Az adókötelezettség jogszerű teljesítésének körébe tartozik az is, hogy az adóalany az általános forgalmi adó levonása vonatkozásában jogszerűen járjon el.

Tekintettel arra, hogy az adóhatóság kizárólag „célhoz kötötten” adhatja ki az üzleti partner névét (elnevezését), székhelyét, telephelyét, adószámát, ezért a kérelemben az adatkérés okát mindenképpen meg kell jelölni, mivel ennek hiányában az adóhatóság jogszerűen tagadja meg a kérelemben foglaltak teljesítését. Fiktív számlára utaló jelek

A következőkben felsorolt körülmények utalhatnak arra, hogy a vállalkozás számára fiktív
számlát nyújtanak be: a felajánlott termék ára jóval alacsonyabb a szokásosnál; a szolgáltatást feltűnően alacsony áron nyújtják; a számlakibocsátó nevében fellépő személy nem hajlandó képviseleti jogosultságát igazolni; a számlakibocsátó a cégbíróságon nyilvántartott székhelyén, telephelyén nem található; a számlakibocsátó a cégbíróságon nyilvántartott székhelyén, telephelyén ugyan megtalálható, de ott nem tapasztalhatók tényleges gazdasági tevékenység folytatására utaló körülmények; természetes személy egyéni vállalkozói mivoltát vállalkozói igazolvánnyal nem hajlandó igazolni; a számlakibocsátó olyan szolgáltatás nyújtását vállalja, amelynek teljesítése gazdálkodási volumenét feltűnően meghaladja.

Az adószám logikai felépítése Gyakran a fiktív számlák már a számlán feltüntetett adószám, annak felépítésének logikai helytelensége alapján is kiszűrhetők. Az adószám 11 számjegyből álló számsorozat, amelynek az első nyolc számjegye az ún. azonosító, a kilencedik számjegy az ún. áfa-kód. Az utolsó két számjegy az ún. megyekód, amely azt mutatja meg, hogy melyik adóhatóság rendelkezik illetőséggel a számlakibocsátó tekintetében.

A nyolc számjegyből álló azonosító első számjegye is információtartalommal bír. 1-gyel kezdődik a jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások (Kft., Rt., stb.) azonosítója. 2-vel kezdődik a jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozások (Bt., Kkt.) azonosítója. 4-gyel, 5-tel, 6-tal vagy 7-tel kezdődik a természetes személyek azonosítója. Ha a kilencedik számjegy 1, akkor a vállalkozás alanyi adómentességet választott vagy kizárólag tárgyi adómentes tevékenységet folytat. Ha a kilencedik számjegy 2, akkor a vállalkozás az áfa körbe tartozik. Ha a kilencedik számjegy 3, akkor a vállalkozás az egyszerűsített vállalkozói adó alanya.

A fentiek alapján, ha például a számlán egy Bt. neve és 1-gyel kezdődő adószám szerepel, akkor valószínű, hogy a számlán valótlan adószámot tüntettek fel. Említettük, hogy a fiktív számla áfa levonására nem jogosít, azonban önmagában a számla fiktív volta nem jelenti azt, hogy a számla alapján a vállalkozás költségelszámolásának jogosságát is automatikusan megkérdőjelezheti az adóhatóság.

Amennyiben a számla valós, megtörtént gazdasági eseményt tartalmaz és a számla összegének pénzügyi teljesítése is kimutatható, akkor a számlára alapozott költségelszámolást az adóhatóság nem vitathatja. Ha a számla építőipari munkákat tartalmaz, akkor a számlában feltüntetett munkálatok eredménye, fizikai megvalósulása bizonyítja azt, hogy a gazdasági esemény valóban végbement.

Amennyiben a számla értékesített anyagot, árut foglalt magában, akkor a későbbi értékesítés ténye bizonyítja a költségként való elszámolás jogosságát. Abban az esetben, ha a számla a tevékenység során felhasznált anyagot tartalmazott, akkor a felhasználás tényének és eredményének bizonyítása alátámasztja a költségelszámolás jogosságát.

Az adóhatóság ellenőrzi a számlázott érték és a megvalósult gazdasági eredmény értékének összhangját. Ha az adóhatóság bizonyítani tudja (például szakértő bevonásával), hogy a kimutatható gazdasági esemény értéke eltér a számlázott összegtől, akkor a kimutatható értéknek megfelelő összeget állapítja meg költségként.

Az adóhatóság ellenőrzése során többek között az alábbi körülményeket vonja vizsgálat alá: a számlában feltüntetett gazdasági esemény a valóságban is megtörtént-e; a számlában feltüntetett gazdasági esemény esetleges fizikai megvalósulása megállapítható-e; a számlázott gazdasági esemény teljesítését milyen dokumentumok támasztják alá, igazolják; a számlázott gazdasági esemény megvalósulását a teljesítésben részt vevő vagy arról információval rendelkező személyek nyilatkozata alátámasztja-e; a számlában feltüntetett termék vagy szolgáltatás gazdasági tevékenységhez történt felhasználása, hasznosítása, hasznosulása kimutatható-e; a számlázott érték összhangban van-e a kimutatható gazdasági esemény piaci értékével; a számlázott termék vagy szolgáltatás összefüggésbe hozható-e a vállalkozás gazdasági tevékenységével.