28. Fizetési halasztás, részletfizetés jogerős engedélyezése esetén az ingatlanra bejegyzett végrehajtási jogot is törölni kell
Az Art. 155. § (1) bekezdése alapján az ingatlan-végrehajtásnak akkor van helye, ha az adótartozás együtt az 500 ezer forintot meghaladja, illetve ennél kisebb összeg esetén, ha a tartozás a végrehajtás alá vont ingatlan értékével arányban áll.
Az Art. 155. § (2) bekezdése szerint a jogszabályban meghatározott lakásigény mértékének felső határát meg nem haladó nagyságú, az adós és vele együtt élő közeli hozzátartozók lakhatását közvetlenül szolgáló lakásra végrehajtási eljárás csak akkor rendelhető el, ha a végrehajtás más formái nem vezettek eredményre.
Az Art. nem köti meg az adóhatóság kezét a végrehajtás formáját illetően, így az adóhatóság akkor is elrendelhet ingatlanra – figyelembe véve a fentiekben említett korlátozásokat -végrehajtást, ha más módon (pl. azonnali inkasszó kibocsátása, végrehajtás munkabérre stb.) a tartozás beszedését nem kísérelte meg.
Az ingatlan vonatkozó végrehajtási eljárás azzal kezdődik, hogy az adóhatóság végrehajtási jogot jegyez be az ingatlan-nyilvántartásban. Ezzel szemben végrehajtási kifogást lehet előterjeszteni, de ez a végrehajtási jog bejegyzésére vonatkozóan nem halasztó hatályú.
Előfordulhat, hogy a végrehajtási jog bejegyzését követően az adóhatóság az adós tartozására fizetési halasztást vagy részletfizetést biztosít. Ebben az esetben az adóhatóság gyakorlata szerint a végrehajtási jogot törlésére nem kerül sor.
E trükk keretében az adóhatóság gyakorlatának jogszerűségét vitatjuk.
Fizetési halasztás
A végrehajtási eljárás megindítása kizárólag végrehajtható okiraton alapulhat.
Az Art. 145. § (1) bekezdés a) pontja alapján végrehajtható okirat a fizetési kötelezettséget megállapító jogerős hatósági határozat (végzés).
Végrehajtható okirat hiányában az adóhatóság végrehajtási cselekményt nem foganatosíthat.
Az adóhatóság által vezetett folyószámla kivonat határozatnak minősül.
Abban az esetben, ha a folyószámlán tartozás nem mutatkozik, akkor az adóhatóság végrehajtható okirat hiányában végrehajtási cselekményt, így végrehajtási jog bejegyzését sem kezdeményezhet, illetve az addig tett végrehajtási cselekményeket meg kell szüntetni.
Amennyiben az adóhatóság hatáskörrel rendelkező szervezeti egysége a fizetési halasztásra vagy részletfizetésre irányuló kérelmet pozitívan bírálta el és az erről rendelkező határozat jogerőre emelkedett, akkor a folyószámlán a tartozás összege törlésre, míg az esedékes törlesztőrészletek előírásra kerülnek.
A határozat jogerőre emelkedésével egyidejűleg az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett végrehajtási jog törléséről az adóhatóságnak hivatalból kell intézkedni.
Ha az adózó az esedékes részleteket határidőre megfizeti, akkor folyószámláján tartozás nem keletkezik, így végrehajtható okirat hiányában végrehajtási jog bejegyzésére nincs mód.
Amennyiben az adózó bármely esedékes részletet határidőben nem teljesíti, akkor a további részletek egy összegben azonnal esedékessé válnak.
Ebben az esetben az adóhatóság a végrehajtási jogot ismételten bejegyeztetheti, így a tartozásbeszedését a végrehajtási jog törlése nem veszélyezteti, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtási jog bejegyzése végrehajtási kifogás benyújtásával nem késleltethető.
Folyószámlán fennálló tartozás hiányában a végrehajtási jog hatályában nem fenntartható.
A végrehajtási cselekmények foganatosítása fennálló tartozás beszedésére irányulhatnak, s nem a jövőben esedékessé váló befizetési kötelezettségek teljesítésének biztosítására.
Az Art. 149. §-a tartalmazza az adóhatóság által foganatosítható biztosítási intézkedéseket. Ezek között nem szerepel az a lehetőség, hogy az adóhatóság fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyező jogerős határozatban előírt, jövőben esedékes kötelezettségekre biztosítási intézkedésként végrehajtható okirat hiányában a végrehajtási jogot hatályában fenntarthassa.
Az adóhatóság jogsértő eljárása a végrehajtást foganatosító I. fokú adóhatóságnál előterjesztett végrehajtási kifogás keretében támadható.
A végrehajtási eljárás benyújtására a főszabály szerint az eljárás tudomására jutásától számított 8 napon belül van lehetőség, de ezt követően is előterjeszthető végrehajtási kifogás igazolási kérelemmel együtt. Az eljárás tudomásától számított 6 hónapon túl végrehajtási kifogás nem nyújtható be, mivel a késedelem igazolásának helye nincs.
