6.5. Helyi iparűzési adó kötelezettsége

A helyi önkormányzatok alapvető feladatainak, a helyi közszolgáltatások biztosításának ellátásához önálló gazdálkodást folytatnak és ehhez részben a helyi adók teremtik meg a finanszírozási forrásokat. A Számviteli törvény előírásai alapján az üzleti év általában megegyezik a naptári évvel. Ettől azonban bizonyos feltételek teljesülése esetén el lehet térni.
Az adóév a többször módosított Adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény értelmezése szerint az a naptári év, amelyre az adókötelezettség vonatkozik.

A helyi iparűzési adó kötelezettség keletkezhet:

  • Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén, ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén is.
  • Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjáig tart.
  • Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adókötelezettséget a konkrét napokra vonatkozóan kell megállapítani.

 

  • piaci és vásározó kiskereskedelmi tevékenységvégzés után naptári naponként legfeljebb 1.000 Ft,
  • építőipari tevékenység, természeti erőforrás feltárása tevékenységvégzés után naptári naponként legfeljebb 5.000 Ft, ha a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Amennyiben a tevékenység folytatásának időtartalma meghaladja a 180 napot, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül,
  • bármely az előző két pontba nem sorolt tevékenység végzése után naptári naponként legfeljebb 5.000 Ft, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.

(+)értékesített termék, végzett szolgáltatás nettó árbevétele

(-) eladott áruk beszerzési értéke

(-)továbbszámlázott közvetített szolgáltatások értéke

(-)anyagköltség

Az iparűzési adó alapja hagyományos módszerrel

Ha az Egyszerűsített vállalkozói törvény hatálya alá tartozó adóalany több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az iparűzési adóalapot a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően önmaga köteles a Helyi adókról szóló törvény mellékletében meghatározottak alapján megosztani.

A helyi iparűzési adó alap megosztható:

a személyi jellegű ráfordítással arányosan, vagy az eszközérték arányos megosztás módszerével.

Az iparűzési adó alapjánál figyelembe veendő nettó árbevétel megállapítása:

A kettős könyvvitelt vezető egyszerűsített vállalkozói adóalany esetében a nettó árbevétel a Számvitelről szóló törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele (értékesített termék, végzett szolgáltatás nettó árbevétele általános forgalmi adóval növelt értéke,

Az egyszerűsített nyilvántartást vezető egyszerűsített vállalkozói adóalany esetében a nettó árbevétel a pénzforgalmi bevétel általános forgalmi adóval növelt értéke.

A kettős könyvvitelt vezető egyszerűsített vállalkozói adóalany iparűzési adóalapját a számviteli nyilvántartásai alapján állapítja meg. A csak bevételi nyilvántartást vezető egyszerűsített vállalkozói adóalany, ha nem választotta az adóalap megállapítás egyszerűsített módját, az adóalap meghatározásánál a korrekciós tételként figyelembe veendő költségekről bizonylatokkal alátámasztott külön nyilvántartást kell vezetnie.

  • az adóév hátralévő részére a hagyományos módszer szerint, vagyis a helyi iparűzési adó alapja az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatásnak az eladott áruk beszerzési értékével, a továbbszámlázott közvetített szolgáltatással és az anyagköltséggel korrigált nettó árbevétele. Mértéke legfeljebb az adóalap 2 százaléka,
  • ha az évközben megszűnt egyszerűsített vállalkozói adóalany a Személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozó, választhatja az iparűzési adó alapjának meghatározásánál a naptári év fennmaradó részében, a nettó árbevétel 80 százalékát, ha az adóévet megelőző adóévben 4 millió Ft nettó árbevételt nem ért el. E választást az egyszerűsített vállalkozói adóalanyiság adóévéről szóló iparűzési adóbevallásában kell be bejelenteni az önkormányzati adóhatóság felé,
  • az önkormányzati adóhatóságnak az egyszerűsített vállalkozói adóalanyiság megszűnését köteles bejelenteni a megszűnést követő 15 naptári napon belül, a bejelentéssel egyidejűleg köteles a naptári év hátralévő részére bejelentést tenni a várható iparűzési adó összegéről is, amely alapján az önkormányzati adóhatóság megállapítja a fizetendő iparűzési adóelőleg összegét,
  • ha az egyszerűsített vállalkozói adóalanyisága a naptári év végével szűnik meg a helyi iparűzési adót, az egyszerűsített vállalkozói adóalanyiság adóévére az adóalap választási módszereknek megfelelő adóalapra számítva határozza meg és vallja be.

A helyi iparűzési adó megállapítására csak az üzleti év lezárását követően kerülhet sor, így az iparűzési adó könyvviteli elszámolása csak az adóelőlegek megfizetése után történik. Ebből következően a kettős könyvvitelt vezető egyszerűsített vállalkozói adóalany a 4695. Helyi iparűzési adó elszámolási számlája év közben általában tartozik egyenleget mutat.

Könyvelési tételek

A helyi iparűzési adó I. és II. féléves adóelőleg elszámolása:
T 4695. Helyi iparűzési adó elszámolási számla
K 384. Elszámolási betétszámla

A tárgyévi helyi iparűzési adó fizetési kötelezettség előírása ráfordításként:
T 8672. Önkormányzatokkal elszámolt adók, illetékek, hozzájárulások
K 4695. Helyi iparűzési adó elszámolási számla

A tárgyévre még fizetendő iparűzési adókülönbözet könyvviteli elszámolása:
T 4695. Helyi iparűzési adó elszámolási számla
K 384. Elszámolási betétszámla

A tárgyévre visszajáró iparűzési adó visszautalásának elszámolása:
T 384. Elszámolási betétszámla
K 4695. Helyi iparűzési adó elszámolási számla