Hiánypótlásra kötelezés elleni kifogás

A Tao. tv. 17. §-a alapján bizonyos esetekben az adóévben keletkezett negatív társasági adóalap elhatárolásához adóhatósági engedély szükséges.

Az adóhatóság az adózó kérelmének elbírálását meghatározott határidőn belül köteles elbírálni. A Tao tv. 17. § (8) bekezdés utolsó mondata szerint, ha az adóhatóság a kérelmet az eljárásra előírt határidőn belül nem utasítja el, akkor a kérelemnek helyt adó határozathoz fűződő jogkövetkezményeket kell alkalmazni.

NAV hiánypótlásra kötelezés

Az adóhatóság hiánypótlásra kötelezheti az adózót, ha a kérelem elbírálásához szükséges információk, dokumentumok nem állnak rendelkezésére. A hiánypótlásra kötelezés esetén az ügyintézési határidőt a teljesítés napjától kell számítani.

Amennyiben az adóhatóság indokolatlanul szólítja hiánypótlásra az adózót, akkor az ügyintézési határidőt nem szakítja meg a kötelezés.

Az első négy adóévben keletkezett negatív adóalap elhatárolásához nem szükséges az adóhatóság engedélye.

Az előtársasági időszak a veszteség elhatárolása szempontjából elkülönült adóévnek (első adóév) minősül.

A jogutód jogosult a jogelődnél keletkezett negatív adóalap elhatárolására. A jogutódnak ugyancsak nem kell adóhatósági engedély a negatív társasági adóalap elhatárolásához, ha az a jogelődnél az első négy adóévben keletkezett.

Adóhatósági engedély szükséges az adóévben keletkezett negatív adóalap elhatárolásához a következő két esetben:

  • az adóév nem az első négy adóév valamelyike, és
  • az adózás előtti eredmény negatív, és
  • az adóévben a bevétel (értékesítés nettó árbevétele + egyéb bevétel + pénzügyi műveletek bevétele + rendkívüli bevétel) nem éri el az elszámolt költségek és ráfordítások együttes értékének 50%-át.
  • az adóév nem az első négy adóév valamelyike, és
  • az adózás előtti eredmény negatív, és
  • a társasági adó alapja a tárgyévet megelőző két adóévben is negatív volt.

Adóhatósági engedély nem szükséges az adóévben keletkezett negatív adóalap elhatárolásához a következő esetekben:

  • az adóév nem az első négy adóév valamelyike, és
  • az adózás előtti eredmény pozitív, és
  • az adóévben a bevétel (értékesítés nettó árbevétele + egyéb bevétel + pénzügyi műveletek bevétele + rendkívüli bevétel) nem éri el az elszámolt költségek és ráfordítások együttes értékének 50 %-át.
  • az adóév nem az első négy adóév valamelyike, és
  • az adózás előtti eredmény pozitív, és
  • a társasági adó alapja a tárgyévet megelőző két adóévben is negatív volt.
  • az adóév nem az első négy adóév valamelyike, és
  • az adózás előtti eredmény negatív, és
  • az adóévben a bevétel (értékesítés nettó árbevétele + egyéb bevétel + pénzügyi műveletek bevétele + rendkívüli bevétel) eléri vagy meghaladja az elszámolt költségek és ráfordítások együttes értékének 50%-át.
  • az adóév nem az első négy adóév valamelyike, és
  • az adózás előtti eredmény negatív, és
  • a társasági adó alapja a tárgyévet megelőző két adóév egyikében pozitív.

Az adóhatóság az engedélyt akkor adja meg, ha a bevétel (értékesítés nettó árbevétele + egyéb bevétel + pénzügyi műveletek bevétele + rendkívüli bevétel) elháríthatatlan külső ok miatt nem érte el az elszámolt költségek és ráfordítások együttes értékének 50%-át, illetve elháríthatatlan külső ok miatt keletkezett a tárgyévet megelőző két adóévben negatív adóalap. Az elháríthatatlan külső ok fogalma alá az adóhatósági gyakorlat a természeti katasztrófákat, illetve elemi csapásokat sorolja.

Az adóhatóság akkor is megadja az engedélyt, ha a tárgyévet megelőző két adóévben annak ellenére keletkezett negatív adóalap, hogy az adózó az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el.

A kérelem benyújtására a Tao tv. 17. § (8) bekezdése jogvesztő határidőt ír elő. A határidő elmulasztása igazolási kérelemmel nem menthető ki.

A jogvesztő határidők a következők:

  • bevallás benyújtásával egyidejűleg, vagy
  • önellenőrzés benyújtásával egyidejűleg, vagy
  • ellenőrzés esetében a jogerőre emelkedését követő 15 napon belül, vagy
  • felügyeleti intézkedés keretében történt intézkedés esetén az eljárás jogerős befejezését követő 15 napon belül, vagy
  • bírósági eljárás jogerős befejezését követő 15 napon belül.

Mint már említettük az adóhatóság hiánypótlásra kötelezheti a kérelmezőt, ha a beadvány elbírálásához szükséges információk, dokumentumok nem állnak rendelkezésére, mivel az adózó azokat nem nyújtotta be, illetve nem közölte. Az adóhatóság a hiánypótlási kötelezettséget végzéssel írja elő.

Gyakran előfordul, hogy az adóhatóság az elbírálási határidő leteltét megelőzően indokolatlanul hiánypótlásra kötelezi a kérelmezőt, annak érdekében, hogy az ügyintézési határidő számítása megszakadjon, újból kezdődjön, ezáltal a kérelmet ne kelljen elfogadottnak tekinteni.

Az adóhatóság nem kötelezheti hiánypótlásra a kérelmezőt, ha annak elbírálásához szükséges dokumentumok és információk hiánytalanul rendelkezésre állnak. Jogalap nélküli hiánypótlás nem eredményezi az ügyintézési határidő megszakítását.

A kérelmezőnek elemi érdeke, hogy fellépjen a jogalap nélküli hiánypótlási felhívással szemben.

Az Art. 136. § (3) bekezdése alapján a hiánypótlásra kötelező végzéssel szemben ún. önálló fellebbezési jog nem illeti meg a kérelmezőt. Ettől függetlenül beadványt nyújthat be a kérelmező, amelyben jelzi az adóhatóság felé, hogy indokolatlannak tartja a hiánypótlásra kötelezését. Ugyanis az adóhatóság végzését saját hatáskörben is módosíthatja. Azonban a beadványra az adóhatóság nem köteles reagálni, mivel a beadvány nem minősül fellebbezésnek.

Ún. önálló fellebbezési jog hiányában a hiánypótlásra kötelezés jogalapja a kérelmet elbíráló határozattal szemben előterjeszthető fellebbezés keretében vitatható oly módon, hogy arra az adóhatóság köteles reagálni.

Amennyiben a felettes hatóság helyt ad a fellebbezésnek, akkor az ügyintézési határidő már értelemszerűen túllépésre került, így a kérelmet elfogadottnak kell tekinteni.

A kérelmező szempontjából a hiánypótlási felhívásban foglaltak nem teljesítése negatív következménnyel jár, ha kifogása ténylegesen nem megalapozott, vagy azt nem minősíti jogosnak a felettes adóhatóság. Ebben az esetben a hiánypótlás elmulasztása a kérelem későbbi időpontban történő elbírálását, illetve a kérelem elutasítását vonhatja maga után.

Az előző években keletkezett veszteség elszámolásának feltétele (lehet) a társaság veszteség-elhatárolására vonatkozó taggyűlési határozata. Ennek hiányában nem egyszer megtagadta az adóhatóság annak későbbi években való érvényesítését.