Ez a kedvezmény adókedvezményként (nem adóalapot csökkentő!) érvényesíthető, amelyet a mikro-, kis- és középvállalkozások, valamint a 250 főnél kevesebb főt alkalmazó egyéni vállalkozók vehetik igénybe.

Az adókedvezmény az adózó által hitelintézettől 2001. január 1-jétől felvett, beruházási célú hitel (ideértve a pénzügyi lízinget is) kamatához kapcsolódik, és összege a hitelre fizetett kamat 40 százaléka. Annak érdekében, hogy az adókedvezmény a közösségi szabályozás szempontjából ne minősüljön állami támogatásnak, összege adóévenként nem haladhatja meg a 6 millió forintot. E kedvezmény alapján akár a számított társasági adó, illetve vállalkozói jövedelem utáni személyi jövedelemadó 70 százalékának megfizetése alól is mentesülhet az adózó.

Az adózó az adókedvezményt abban az adóévben veheti igénybe, amelynek utolsó napján a tárgyi eszköz nyilvántartásában szerepel, ez azonban nem lehet későbbi, mint az az adóév, amelyben a hitelt az eredeti szerződés szerint vissza kell fizetnie.

Természetesen itt is vannak a későbbiekre feltételek, melyeket be kell tartani. Az adózónak az igénybe vett adókedvezményt késedelmi pótlékkal növelten vissza kell fizetnie, ha

a) a hitelszerződés megkötésének évét követő négy éven belül a beruházást nem helyezi üzembe, kivéve, ha az üzembe helyezés elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következtében maradt el, vagy ha

b)   a tárgyi eszközt üzembe helyezésének adóévében vagy az azt követő három évben elidegeníti.

Kamat kedvezményből származó jövedelem

A kamatkedvezményből származó jövedelem a kifizető magánszeméllyel szemben fennálló követelésére a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegével ha a kifizető bizonyítja, hogy a szokásos piaci kamat ennél alacsonyabb, akkor a szokásos piaci kamattal kiszámított kamatnak az a része, amely meghaladja az e követelés révén a kifizetőt, megillető kamatot. A kamatkedvezményt a kifizető követelése révén a magánszemélyt terhelő kötelezettség összegére ha a követelés értékpapír-kölcsönzésből származik, akkor az értékpapírnak a szerződés megkötésének napjára megállapított szokásos piaci értékére vetítve kell kiszámítani. Ez aszabály alkalmazandó az olyan osztalékelőleg esetén is, amely nem válik osztalékká. Kivétel a munkabérelőleg, a munkáltatói lakáscélú hitel, a fegyveres erők és rendvédelmi szervezetek hivatalos állományú tagjánál a családalapítási támogatás stb. (72. §) Az adó mértéke a kedvezmény 44 százaléka, melynek megfizetésére a kifizető kötelezett. A fizetendő egészségügyi hozzájárulás mértéke 11 százalék.