A megmaradt adózott eredmény legolcsóbb kivétele

Mindenkit az érdekel, hogyan juthatunk a legolcsóbban pénzünkhöz, az adózott eredmény kézhezvételével. Most már az adózás azon fázisában vagyunk, amikor kialakul a társaság adózott nyeresége (miközben minden jogszerű költséget elszámoltunk, minden kedvező juttatási formát kihasználtunk), és ezt kellene a magánszemélyek vagyonává tenni.

Az adótörvények rendszerében ha minden típusú adót és járulékot figyelembe veszünk, a költségekkel csökkentett bevételünk (azaz a nyereségünk) kb. felét, ritka esetben még többet is elvisz az állam.

Felmerülhet tehát a kérdés, ha mi dolgozunk érte, akkor miért csak a fele marad meg? Miért viszi el az állam a másik felét a törvény erejénél fogva?

Szoktak olyan kívánsággal is jönni az ügyfelek, hogy ne adózzunk semmit. Úgy érzik, hogy amiért megdolgoztak, az az övék. El kell fogadni azonban, hogy az állam működése megköveteli az állampolgároktól a közterhekhez való arányos hozzájárulást. Persze azt is megjegyezhetjük, hogy az állam a kiadásaival és az adómértékekkel tanúsíthatna nagyobb mérsékletet is. Adózni kell, hiszen az államnak a bevételei az adóbevételekből keletkeznek, és ebből finanszírozza azokat az állami feladatokat, melyek az állampolgároknak – azaz nekünk, gyerekeinknek – alanyi jogon járnak. Tehát adózni kell, csak nem mindegy, hogy mennyit.

Hogyan ne vegyük ki? Amit semmiképpen ne tegyünk

Hogyan érdemes a vállalkozás folyamán költségeket elszámolni, a magánszemély részére a lehető legkevesebb adóteherrel, esetleg adómentesen jövedelmet juttatni.

A fentiekből is látható, hogy a törvényeink szigorú feltételekhez kötik a jövedelem vállalkozásból való kivételét éppúgy, mint a költségek elszámolását. Ezeket a szabályokat jellemzően az adótörvények tartalmazzák. Vannak további jogi korlátok is pl. a gazdasági társaságokról szóló törvény a törzstőke védelmében előírja, hogy a saját tőke terhére a tagok részére kifizetés csak kivételes esetben teljesíthető (osztalék, törzstőke-leszállítás). Nem támogatunk és nem ösztönzünk olyan megoldásokat, amelyek az adótörvényekbe ütköznek inkább fel kell hívnunk a figyelmet ezek lehetséges súlyos következményeire. Egyszóval itt megemlítjük, hogy a jogszabályba ütköző adózási megoldások a büntető törvénykönyvbe is ütközhetnek, amelynek szankciói a személyi szabadságot is érintve igen súlyosak lehetnek.

A következőkben tehát olyan esetekről kell szót ejteni, melyek nem közvetlenül, hanem csak közvetve védik a pénztárcánk érdekeit. Ezekkel nem adót spórolnak meg a vállalkozásnak, hanem elkerülik a büntetést, tehát a vonatkozó szabályok betartásával a nem várt, kellemetlen kiadásoktól menekülhetünk meg. Végeredményben az is egy spórolás ha tartózkodunk olyan vállalkozói magatartástól, amelyhez a jogszabályok összegében is súlyos bírságot és egyéb szankciókat fűznek.

Vállalkozói kivét

Vállalkozói kivét az egyéni vállalkozó személyes munkavégzés címén elszámolt “kvázi munkabére”, a vállalkozás költsége. A vállalkozó maga dönti el, hogy milyen gyakorisággal, milyen összegben számolja el vállalkozói kivétet. A biztosított egyéni vállalkozó a személyes munkavégzés címén e tevékenysége keretében költségként elszámolt összeg, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem, de legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbérnek megfelelő összeg után 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot fizet. A tételes átalányadózó, valamint az evás egyéni vállalkozó esetében a társadalombiztosítási járulék alapja a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér. A biztosított egyéni vállalkozó 9,5 százalékos nyugdíjbiztosítási, valamint 4 százalékos egészségbiztosítási egyéni járulék fizetésére kötelezett. A nyugdíjjárulékot az éves felső határ  –   2008-ban napi 19 500 forint, évi 7 137 000 forint – figyelembe vételével kell megfizetni.

A főfoglalkozású egyéni vállalkozó a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján 4 350 forint összegű tételes egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett. A kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó kizárólag 5 százalékos mértékű baleseti járulék fizetésére kötelezett a ténylegesen felvett jövedelem alapján.