Aki számlákat állít ki, az hibázhat is. Amennyiben egy számlát téves adattartalommal állított ki, úgy két dolgot tehet: vagy érvényteleníti az eredetit egy  stornó számla kiállításával, és készít egy új számlát, vagy egy helyesbítő számlával korrigálhatja az eredeti számlán elkövetett hibát.

A fent említett esetek közül az elsőben három számla keletkezik, a második esetben kettő. A számlák együtt  érvényesek, mindhármat ill. mindkettőt oda kell adni a vevőnek. Több sorból álló számlák esetén kényelmetlen lehet a helyesbítő számla, a vevő számára nehezen érthetővé válik, így ilyenkor inkább az első esetet alkalmazzuk.

Helyesbítő számla összege

A helyesbítő számla végösszegét az eredeti számlán felül meg kell a vevőnek fizetnie. Ha negatív ez az összeg, akkor vissza kell számára utalni az összeget. Ha összeget nem érint a módosítás, akkor a helyesbítő számla 0 Ft végösszegű lesz ( pl. ha csak a vevő neve vagy címe került elírásra).

EU javaslata: a vevő is állíthasson ki jóváíró számlát

A 6. irányelv 27. cikk (3) bekezdés a) pont 8. albekezdése javasolja a tagállamoknak, hogy tegyék lehetővé az adókötelezetteknek, hogy a vevővel, megrendelővel történt megállapodás alapján és szerint az adókötelezett helyett a vevő, megrendelő állítsa ki a számlát az adókötelezett által teljesített értékesítésről ( jóváíró számla).

Az irányelv szövege az írásbeli megállapodáson túl arra is utal, hogy a megállapodásnak arra is ki kell térnie, hogy az adókötelezett milyen feltételekkel fogadja el a vevője általi számlakiállítást.

Itt nyilvánvalóan igen kivételes szabályról van szó, amely a polgári jog elveivel is ütközik. A vevő, megrendelő nem teljesít, mégis kiállíthat egy dokumentumot, amelyből a szerződéses partnerének adókötelezettsége keletkezik.

A jóváíró számla használata

Ez tehát a teljesítésre kötelezettnél adócsökkenést eredményez, de a jogosultnál csökken a levonható adó összege, amelyet a soron következő bevallásban mint befizetendő adót kell szerepeltetnie.

Fontos azonban megjegyezni, hogy a jóváíró számlát az Áfa törvény nem ismeri, azt helyesbítő számlának aposztrofálja. A helyesbítést az adóalany a helyesbítő számla, egyszerűsített számla kibocsátásának napját tartalmazó adómegállapítási időszakban köteles figyelembe venni. Vagyis a mínuszos számla esetében adó csökkentést kell figyelembe venni.

Ilyen esetben a számlát kibocsátó és a teljesítésre kötelezett egyetemlegesen felelnek a bizonylatokkal kapcsolatos kötelezettségekért (megőrzés, tárolás, rendelkezésre bocsátás). A más nevében történő számlakibocsátásnak az Áfa törvényben nem szabályozott követelményeit a 24/1995. (XI.22.) PM rendelet tartalmazza (szigorú számadású nyomtatványok, számítógépes sorszám-tartomány stb.).