Az államháztartási konszolidációs- és reformprogramjának végrehajtása során kiemelt jelentőséget tulajdonít a fekete- és a szürkegazdaság fehérítésének, a közteherviselésbe bevonható kör szélesítésének, az adózói bázis erősítésének. Ennek érdekében 2007. január 1-jétől bevezetésre került azún. elvárt adó, amely a vállalkozási tevékenységet folytatók minimum adókötelezettségét írta elő. Az Alkotmánybíróság határozata a már működő, jövedelmi típusú adójogi szabályozáson belüli új adóalap megállapítását alkotmányellenesnek ítélte, összefüggésben azzal, hogy a törvényalkotó az anyagi adójogszabály körében felállított vélelemmel szemben nem tette lehetővé az ellenbizonyítást. Ezért a jogalkotó visszamenőlegesen hatályon kívül helyezte az elvárt adóval kapcsolatos rendelkezéseket, és új rendelkezéseket vezetett be azon adózók kiszűrése, illetve szigorúbb ellenőrzésére, amelyekről feltételezhető, hogy az adózás alól fiktív költségek elszámolásával, illetve bevétel eltitkolásával próbálják kivonni magukat.
Jövedelem minimum – nem megfelelő
Ha az adózó bevallásában nyilatkozik arról, hogy nem választja adóalapként a személyi jövedelemadóról szóló törvény 49/B. §-ának (23) bekezdése, illetőleg a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 6. §-ának (7) bekezdése szerinti jövedelem- (nyereség-) minimumot, köteles az adóbevallásához mellékelni az állami adóhatóság által rendszeresített bevallást kiegészítő nyomtatványt. A nyomtatvány a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül. Az adóhatóság a bevallást kiegészítő nyomtatvány adatait feldolgozza, és kockázatelemző program alapján, számítógépes úton egyes adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére választja ki azokat az adózókat, amelyeknél (akiknél) alapos okkal feltehető, hogy a vállalkozási tevékenység kimutatott eredménye a bevételek eltitkolásának vagy szabálytalan költségelszámolásnak a következménye.
Ebben az esetben tehát az Art. rendkívül szigorúan szabályozza a kiválasztás és ellenőrzés folyamatát. Az ellenőrzésre történő kiválasztást az adóhatóság a bevallások benyújtásának határidejétől, illetőleg hibás, hiányos bevallás esetén a bevallás kijavításának vagy késedelmesen benyújtott bevallás esetén a bevallás beérkezésének napjától számított 30 napon belül folytatja le, és erről az adózót értesíti. Az ellenőrzésre kiválasztás e sajátos típusa és az ellenőrzés is közvetlenül az adózó bevallásához, illetve az ahhoz mellékelt nyilatkozathoz kötődik, ezért az Art. előírást tartalmaz mind a kiválasztás, mind az ellenőrzés megkezdésének határidejére vonatkozóan. A törvény rögzíti azt is, hogy a bevallás alapján történő ellenőrzésre kiválasztásról az adóhatóság az adózót értesíti, amely azonban nem minősül az ellenőrzés megkezdésének, így az adózónak módja van az ellenőrzés megkezdéséig – amelynek egy éven belül kell megtörténnie – önellenőrzést benyújtani.
E kiválasztás eredményeként indított ellenőrzések során az adóhatóság által kétségbe vont gazdasági események valódiságát és megtörténtét, illetőleg azt, hogy a költségek (ráfordítások) ténylegesen a vállalkozás érdekében merültek fel, az adózónak kell bizonyítania. Amennyiben az egyes adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzése során a törvényben meghatározott feltételek teljesülnek, az adóhatóság az adóalapot, illetőleg az adót a bevallások utólagos ellenőrzése keretében, becsléssel állapítja meg.
Az adóhatóság a bevallás alapján azt is vizsgálhatja, hogy a vállalkozásból származó jövedelem az egyéni vállalkozó vagy a magánszemély tulajdonos életvitelének biztosításához szükséges kiadásokra fedezetet nyújthatott-e. Amennyiben valószínűsíthető, hogy nem, úgy az adóhatóság a magánszemélyt az Art. 91. § alkalmazásával bevallás kiegészítésére hívhatja fel. Így tehát ebben az esetben nem kell teljesülnie az Art. 91. § (1) bekezdésében foglalt feltételnek, azaz akkor is nyilatkozattételre hívható fel a magánszemély, ha egymást követő két évben jövedelme ugyan eléri a mindenkori minimálbért, de az az életviteléhez szükséges kiadásokat valószínűsíthetően nem fedezi. Ha a magánszemély által adott bevallást kiegészítő nyilatkozat tartalma nem valószínűsíti, hogy az adózó a bevallott jövedelméből az életviteléhez szükséges kiadásokat fedezni tudja, az adóhatóság elrendelheti a magánszemély ellenőrzését.
Amennyiben az adózó önellenőrzése következtében csökken le az adóalap oly módon, hogy az nem éri el a minimum jövedelmet, az adózó az önellenőrzési lap mellékleteként is köteles a bevallást kiegészítő nyilatkozat megtételére. Az így megtett nyilatkozatra és az ellenőrzésre történő kiválasztásra is a 91/A. § szabályai irányadók.
