Fizetési halasztásra, részletfizetésre vonatkozó kérelem elbírálásánál érvényesül a kérelemhez való kötöttség elve.
Ugyancsak érvényesül a kérelemhez való kötöttség elve magánszemély – ideértve egyéni vállalkozó – által kért adó, bírság és pótlék elengedés, valamint más személy által kért bírság és pótlék elengedés esetén is.

A kérelemhez való kötöttség elve a következőket:

  • az adóhatóság kizárólag a kérelemben foglaltakat bírálhatja el,
  • az adóhatóság kizárólag a kérelem tartalmából adódó ügyben hozhat döntést,
  • a beadványban nem kért jogokat, lehetőségeket az adóhatóság nem biztosíthat.

A kérelemhez való kötöttség elvéből adódóan a beadvány megfogalmazása a vállalkozás számára hátrányokat okozhat.

Ezek a következők lehetnek:

  1. 1. a kérelemben a tényleges tartozásnál kisebb összeg kerül megjelölésre, így az adóhatóság nem a tényleges, hanem a megjelölt tartozás tekintetében biztosít fizetési halasztást vagy részletfizetést,
  1. 2. a kérelemben konkrétan megnevezésre kerül(nek) az(ok) az adónem(ek), amelyekben fennálló tartozásra vonatkozóan kérik a részletfizetést, fizetési halasztást, így a kérelemben nem említett adónemekben fennálló adótartozással kapcsolatban az adóhatóság nem dönthet,
  1. 3. a magánszemély a tényleges adótartozásánál kisebb összeg elengedését kéri, így az adóhatóság nem a tényleges, hanem a megjelölt tartozást engedi el,
  1. 4. a magánszemély kérelmében konkrétan megnevezi az(oka)t az adóneme(ke)t, amelyekben fennálló tartozás elengedését, így a kérelemben esetleg nem említett adónemekben fennálló adótartozással kapcsolatban az adóhatóság nem dönthet,
  1. 5. a magánszemély vagy más személy a tényleges bírság és/vagy késedelmi pótlék tartozásánál kisebb összeg elengedését kéri, így az adóhatóság nem a tényleges, hanem a megjelölt tartozást engedi el,
  1. 6. a magánszemély adótartozásából konkrétan meghatározott összeg elengedését kéri, de az adóhatóság ennél kisebb összeg elengedését ítéli megalapozottnak, így a kérelmet elutasítja,
  1. 7. a magánszemély vagy más személy bírság és/vagy késedelmi pótlék tartozásából konkrétan meghatározott összeg elengedését kéri, de az adóhatóság ennél kisebb összeg elengedését ítéli megalapozottnak, így a kérelmet elutasítja.

Az említett esetekben külön kérelmet kell előterjeszteni azzal a tartozással kapcsolatban, amelyről az adóhatóság nem rendelkezett. Ez a vállalkozás számára negatív következményekkel járhat (pl. nem kap nemleges adóigazolást).

Hogyan kerülhetjük el a 1., 2., 3., 4. és 5. pontban említett helyzeteket?

Ha a kérelemben nincs konkrétan meghatározva azon összeg, amelyre részletfizetést, fizetési halasztást kér a kérelmező, akkor az adóhatóság az I. fokú határozat meghozatalakor fennálló tartozás tekintetében biztosít részletfizetést, fizetési halasztást. Ebből következően célszerű elkerülni, hogy a kérelemben összegszerűen szerepeljen a tartozás összege, hanem helyette a „fennálló tartozás” kitétel alkalmazható. Ezzel elkerülhető az a helyzet, hogy a kérelem benyújtását követően, de a kérelmet elbíráló határozat meghozatalát megelőzően esedékessé váló tartozásra ne terjedjen ki a határozat.

Az elbírálást megelőzően nincs akadálya a kérelem módosításának. A határozat meghozatalát követően a kérelem nem módosítható. A kérelem fellebbezés keretében sem módosítható.

Hogyan kerülhetjük el a 6. és 7. pontban említett helyzeteket?

A kérelemben nem kerül megjelölésre összegszerűen az elengedni kért összeg, hanem helyette „jelentős mértékű elengedés” vagy egyéb kifejezés is szerepelhet. Ennek viszont az a hátránya, hogy az adóhatóság szabadon értelmezheti a „jelentős mértékű elengedés” kategóriáját.

Az elbírálást megelőzően a kérelem módosítható, de erre a határozat meghozatalát követőennincs lehetőség. A kérelem a fellebbezésben nem módosítható.