A több kis cég elvet követőknek gyakran az egyik cégük evás, míg a másik valamilyen költségelszámolásban is érdekelt vállalkozás. Fontos a két adóalany közötti átszámlázásnál, hogy az Eva törvény 5. § (2) bekezdése alapján az eva alapját növeli az adóévben megszerzett olyan bevétel, melynek kifizetésére az adóalannyal kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalany kötelezett. A kapcsolt vállalkozási viszonyt több törvény is egymástól eltérően szabályozza. Az Evatörvény ezen paragrafusa kapcsán a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben meghatározott kapcsolt viszonyt kell érteni.
A társasági adóról szóló törvény fogalmai között találhatjuk a kapcsolt vállalkozás meghatározását:

  • az adózó és az a személy, amelyben az adózó közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
  • az adózó és az a személy, amely az adózóban közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
  • az adózó és más személy, ha harmadik személy közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik,
  • a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll.

A kapcsolt vállalkozások meghatározásához továbbá ismernünk kell a többségi befolyás meghatározását is

A régi Gt. megkülönböztette a többségi befolyás és a többségi irányítást biztosító befolyás fogalmakat. Ma már ez nincs külön nevesítve, az elv azonban nem változott.

Többségi befolyásnak minősül az is, ha

  • valamely természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság egy jogi személyben a szavazatok több mint ötven százalékával rendelkezik,
  • valamely személy jogosult a vezető tisztségviselők, felügyelőbizottsági tagok többségének kinevezésére vagy leváltására.

A többségi befolyás meghatározásához a közeli hozzátartozók szavazati jogát együttesen kell figyelembe venni. Közeli hozzátartozók a Ptk. szerint a

  • házastárs,
  • az egyenes ágbeli rokon,
  • az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek,
  • az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülő, valamint
  • a testvér.

Úgy nem érünk el adózási előnyt, ha egy családban például az egyik cégnek az anya és a lánya a tulajdonosai, a másik cégnek pedig az apa a fiú gyermekkel a tulajdonosai.

Gyakori az a megoldás is, hogy a tagok egyben evás egyéni vállalkozók, és a társaságból a felhalmozott nyereséget mint vállalkozási szerződés keretében teljesített értéket vesznek ki (átszámlázás történik). Érdemes ezekben a helyzetekben kivételes körültekintéssel eljárni, mert a pénzkivétel ezen fajtájának komoly veszélyei is lehetnek.

Könyvünk későbbi fejezetében olvashatnak a színlelt szerződések veszélyeiről, de emellett figyelni kell a tulajdonosi szerkezetet is, mert könnyen egy „dupla eva” fizetési kötelezettséggel találkozhatunk.

És ha semmilyen lehetőségünk nincs, hogy a kapcsolt vállalkozási viszonyt elkerüljük, akkor viszont ismernünk kell az ezzel kapcsolatos bejelentési kötelezettségeket.

  1. Bejelentési kötelezettség: a kapcsolt vállalkozásokkal rendelkező adózók számára az első szerződés megkötésétől számított 15 napon belüli bejelentési kötelezettséget az Art. 23. § (4) bekezdés b) pontja írja elő. A bejelentést (2009-ben) a 09T201-es nyomtatványon lehet megtenni.
  2. Nyilvántartási kötelezettség szabályozása: a szokásos piaci ár meghatározásával kapcsolatos nyilvántartási kötelezettség a 18/2003. (VII. 16). PM rendelet szabályozza.

Nem terjed ki a rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség az év utolsó napján kisvállalkozásnak minősülő adózókra. A kisvállalkozások továbbra is a már korábban hatályos általános szabályok szerint kötelesek dokumentálni az adóalap – Tao. tv. hivatkozott paragrafusa szerinti – módosítását, illetve – amennyiben a transzferár és a szokásos piaci ár megegyezik – az alkalmazott ár meghatározását.

A kisebb cégeknek egyszerűsített nyilvántartásra is van lehetőségük, ha az egyedi ügyletek áfa nélkül számított szokásos piaci ára kisebb, mint 50 millió forint.
A nagyobb cégek pedig azzal a lehetőséggel is élhetnek, hogy az állami adóhatóság kérelemre határozatban állapítja meg a kapcsolt vállalkozási viszonyban álló társaságok közötti jövőbeni ügyletben érvényesíthető szokásos piaci ár meghatározásakor alkalmazandó módszert, a megállapítás alapjául szolgáló tényeket, körülményeket, valamint, ha meghatározható, a szokásos piaci árat, ártartományt (Art. 132/A – 132/B §). Az eljárás igen költséges, de az bizonyos, hogy később az adóhivatal számára is elfogadható lesz.

Készpénzfizetési bejelentés: A készpénzfizetés napjától számított 15 napon belül az állami adóhatósághoz a vevőnek, a szolgáltatás igénybe vevőjének be kell jelentenie a kapcsolt vállalkozások között létrejött, egymillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást. (Ilyen bejelentési kötelezettség egyéb esetben, tehát nem kapcsolt viszony esetén is van, akkor viszont az ötmillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást kell bejelenteni.) A bejelentési kötelezettségnek (2008-ban) a 0840-es számú nyomtatványon lehet eleget tenni.