Az adó késedelmes megfizetésénél az esedékesség napjától a megfizetés napjáig, a költségvetési támogatás esedékesség előtti igénybevétele esetén az igénybevételtől az esedékesség napjáig terjedő időszakra késedelmi pótlékot kell fizetni.

Késedelmi pótlék jogszerű megállapítása – mértéke

A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot nem lehet felszámítania az adóhatóságnak. Nem kell késedelmi pótlékot fizetni arra az időszakra, amelyre a késedelmet elháríthatatlan külső ok idézte elő.

Az adóhatóságnak a késedelmi pótlék alapját adónként, költségvetési támogatásonként külön-külön kell figyelembe venni, kivéve, ha azokat az adóhatóság egy számlán tartja nyilván. A késedelmi pótlék alapját csökkenteni kell az ugyanazon adóhatóságnál az esedékesség időpontjában más adóval kapcsolatban fennálló túlfizetés összegével. A pótlék számításánál figyelmen kívül kell hagyni azt a tartozást, amelyre fizetési könnyítést engedélyeztek. Az adóhatóság hivatalból vagy kérelemre törli a tévesen felszámított pótlékot. Ha az adózó vitatja a pótlék összegét, akkor erről a felettes adóhatóság dönt.

Az ellenőrzést realizáló határozatban kivételes méltánylást érdemlő körülmény(ek) esetében hivatalból vagy kérelemre az adóhatóság későbbi időpontban is megállapíthatja a pótlékfizetés kezdő napját. Ha az adóhiány bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze, akkor a késedelmi pótlékfizetés kezdő napját későbbi időpontban nem határozhatja meg az adóhatóság. Utólagos adóellenőrzésnél az adóhiány utáni késedelmi pótlékot az eredeti esedékességtől a jegyzőkönyv keltéig, de legfeljebb 3 évre lehet felszámítani. Az adóhiány után felszámítandó pótlék előírásánál nem vehető figyelembe a más adónemben fennálló túlfizetés.

A továbbiakban az adóhatósági ellenőrzés megállapításaival összefüggésben kiszabható késedelmi pótlékkal foglalkozunk.

A késedelmi pótlékot az esedékességtől a jegyzőkönyv keltéig terjedő időintervallum tekintetében kell meghatározni. A késedelmi pótlékot tulajdonképpen az adott napon fennálló – az adókülönbözet figyelembe vételével megállapított – adótartozás után szabhatja ki az adóhatóság. Az esedékességtől a jegyzőkönyv keltéig terjedő időszak egyes napjaiban a késedelmi pótlék alapja módosulhat az időszakban megtörtént folyószámla-mozgások (befizetések, kiutalások, átvezetések) következtében. Azonban a késedelmi pótlék alapja legfeljebb az adóhatóság által megállapított fizetendő adó lehet.

Amennyiben az adóhatóság a vizsgálat alá vont vállalkozás terhére és javára egyaránt tesz megállapítást, akkor a vállalkozás javára megállapított adókülönbözetet is figyelembe kell venni a késedelmi pótlék alapjának megállapításakor.

(Szerző megjegyzése: Nemrég találkoztam egy olyan adóhatósági határozattal, amelyben az adóhatóság nem tett eleget e kötelezettségének, a késedelmi pótlék megállapításakor nem vette figyelembe a vállalkozás javára megállapított adókülönbözetet és amiatt több millió forinttal több késedelmi pótlékot számított fel.)

A késedelmi pótlék számításának szabályai 2004. január 1-jétől nem módosultak.

A vizsgált adóalanynak mindenképpen érdemes ellenőrizni azt, hogy az adóhatóság jogszerűen számította-e a késedelmi pótlék összegét.