A Tao tv. 7. § (1) bekezdés f) pontja alapján az adózás előtti eredményt csökkenti az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege.
Az adózás előtti eredményt az adózás előtti eredmény 25%-ával, de legfeljebb 500 millió forinttal lehet csökkenteni. A jogszabály az adózás előtti eredmény e jogcímen történő csökkentését fejlesztési tartalék néven nevesíti.

A Tao. tv. 7. § (1) bekezdés zs) pontja alapján az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásoknak minősülő adóalany az adózás előtti eredményt az alábbi tételekkel csökkentheti:

  • korábban még használatba nem vett ingatlan üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke,
  • korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke,
  • az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értéke,
  • az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szellemi termék bekerülési értéke.

A Tao. tv. nem tiltja, hogy a kis- és középvállalkozások adóalap kedvezmény esetén elszámolt beruházással kapcsolatban a lekötött tartalékként elszámolt fejlesztési tartalék feloldásra kerüljön.

A kis-és középvállalkozások adóalap kedvezmény esetén figyelembe vehető beruházás bekerülési költsége után a Tao. tv. szerint elszámolható értékcsökkenési leírás, amellyel az adózás előtti eredmény csökkenthető. Tehát a kis- és középvállalkozások adóalap kedvezmény arra ad lehetőséget a vállalkozások részére, hogy a beruházás bekerülési költségét kétszeresen érvényesítsék a társasági adó alapjának megállapításánál.

Ugyanez a helyzet akkor is, ha a beruházással kapcsolatban fejlesztési tartalékot oldanak fel, mivel a fejlesztési tartalék feloldása miatt a feloldott fejlesztési tartaléknak megfelelő bekerülési költség a Tao. tv szerinti értékcsökkenésként nem számolható el. Tehát a feloldott fejlesztési tartaléknak megfelelő bekerülési költség kétszeresen számolható a társasági adó alapjánál, egyrészt kis- és középvállalkozások adóalap kedvezmény figyelembevétele, másrészt a fejlesztési tartalék elszámolásánál.

A fejlesztési tartalék feloldásánál figyelembe vehető beruházásokra nem minden esetben lehet kis- és középvállalkozások adóalap kedvezményét elszámolni.

KKV adóalap kedvezmény

A fejlesztési tartalék elszámolható (feloldható) olyan beruházással kapcsolatban is, amely:

  • korábban használatba vett ingatlan,
  • üzemkörön kívüli (4. § 34/a) pont) ingatlan,
  • korábban használatba vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz,
  • korábban még használatba nem vett, az egyéb gépek, berendezések, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz,
  • korábban használatba vett, az egyéb gépek, berendezések, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében merült fel.

Ugyancsak feloldható fejlesztési tartalék az üzemkörön kívül ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítással, bővítéssel, rendeltetés-változtatással, átalakítással, valamint az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban használatba nem vett szellemi termék bekerülési értékével kapcsolatban.

A fejlesztési tartalék feloldásának számviteli könyvelése, függetlenül attól, hogy a fejlesztési tartalék felhasználása, illetve a fejlesztési tartalék felhasználás nélküli visszavezetése valósul meg, azonos.

A könyvelési tételből nem állapítható meg, hogy a fejlesztési tartalék visszavezetése miatt meg nem fizetett társasági adó késedelmi pótlékkal növelt visszafizetésének kötelezettsége áll-e fenn, vagy a fejlesztési tartalék rendeltetésszerű felhasználásáról van-e szó.

Ennek következtében az analitikus nyilvántartásnak kell kétséget kizáróan alátámasztani azt, hogy a fejlesztési tartalék rendeltetésszerű felhasználása megtörtént.

Az analitikus nyilvántartásból megállapíthatónak kell lennie, hogy a beruházás aktivált értékéből milyen összeget számolt el fejlesztési tartalék felhasználásaként a vállalkozás. Ennek hiányában nem állapítható meg az adóalapnál érvényesíthető bekerülési érték.

Amennyiben a vállalkozás nem tudja az analitikus nyilvántartással alátámasztani, hogy a fejlesztési tartalék rendeltetésszerű felhasználása valósult meg, akkor ellenőrzés során az adóhatóság a fejlesztési tartalék képzésére alapozva meg nem fizetett társasági adó késedelmi pótlékkal növelt visszafizetését írja elő a vállalkozás terhére a jogkövetkezmények kiszabása mellett.