Az adóhatóság ellenőrzés során gyakran tesz olyan értelmű megállapítást, hogy az adott üzleti évben elszámolt költséget, ráfordítást az előző vagy azt megelőző üzleti év(ek)re kellett volna elszámolni.

Azonban az adóhatóság figyelmen kívül hagyja, hogy adóellenőrzés során is alkalmazni kell azon számviteli szabályt, hogy kizárólag jelentős hiba esetén kell a lezárt üzleti évre vonatkozó könyvelést módosítani, egyébként a tárgy üzleti évben kell elszámolni a már lezárt üzleti évre vonatkozó költséget, ráfordítást is.

Költség megítélése

A trükk bemutatásához a Sztv. értelmező rendelkezéseit kell először áttekinteni.

A Sztv. 3. § (3) bekezdés 1. pontja szerint ellenőrzésnek minősül a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóval lezárt üzleti év(ek) adatainak önellenőrzése, illetve az adóhatóság által végzett ellenőrzés.

Az Sztv. 3. § (3) bekezdés 2. pontja értelmében az ellenőrzés megállapítása alatt annak során feltárt, az eszközöket-forrásokat, az eredményt, a saját tőkét érintő hibákat és hibahatásokat kell érteni, amelyek a hatályos jogszabályi előírások nem vagy nem megfelelő alkalmazásából, helytelen értelmezéséből, vagy nem megengedett, tiltott cselekmény elkövetéséből származnak.

Az Sztv. 3. § (3) bekezdés 3. pontja a jelentős összegű hiba kategóriáját szabályozza. Jelentős összegű hibáról van szó, ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások – eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő – értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja a számviteli politikában meghatározott értékhatárt.

Minden esetben jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében az ellenőrzések során – ugyanazon évet érintően – megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka meghaladja az 500 millió forintot, akkor az 500 millió forintot;”

A jelentős és a nem jelentős hibát feltáró ellenőrzések számviteli kezelésére a Sztv. 19. § (3) bekezdése és a Sztv. 71. § (3) bekezdése vonatkozik.

Az Sztv. 19. § (3) bekezdése szerint amennyiben az ellenőrzés az előző üzleti év(ek) éves beszámolójában elkövetett jelentős összegű hibá(ka)t állapított meg, akkor az előző év(ek)re vonatkozó – a mérlegkészítés napjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, illetve a jogerőssé vált megállapítások miatti – módosításokat a mérleg és az eredménykimutatás minden tételénél az előző év adatai mellett be kell mutatni, azok nem képezik részét az eredménykimutatás tárgyévi adatainak. Jelentős hibát okozó eltérés esetén a mérlegben is, az eredménykimutatásban is külön-külön oszlopban szerepelnek az előző üzleti év adatai, a lezárt üzleti év(ek)re vonatkozó módosítások, valamint a tárgyévi adatok.

Az Sztv. 71. § (3) bekezdése értelmében az ellenőrzés által megállapított nem jelentős összegű hibák eredményre gyakorolt hatását az eredménykimutatás megfelelő tárgyévi adatai tartalmazzák.

Az Sztv. 3. § (3) bekezdés 1. pontja az ellenőrzés fogalomkörébe sorolja az önellenőrzés mellett az adóhatósági ellenőrzést is, így mindkettőre egyaránt alkalmazni kell az Sztv. 3. § (3) bekezdés 2. és 3. pontja, 19. § (3) bekezdése és 71. § (3) bekezdése.

A fenti alapján az adóhatósági ellenőrzés során nem állapíthatja meg nem jelentős hiba esetén azt, hogy a költséget, ráfordítást nem lehetett volna elszámolni a hiba feltárásának időpontját magában foglaló üzleti évben.

Logikai úton is belátható, hogy az adóhatóság által képviselt álláspont nem helyes. Ugyanis a Sztv. ilyen értelmezése lehetőséget adna az adóhatóságnak arra, hogy nem jelentős hiba esetén kizárólag a vállalkozás terhére tegyen megállapítást, mivel nem vonja ellenőrzés alá azt a beszámolási időszakot, amelyre vonatkozóan a költség elszámolására nem került sor, vagy az elévülés szabályai miatt nem rendelhet el ezen beszámolási időszakra vizsgálatot, amely ugyanazzal a következménnyel jár a vállalkozás számára.

A jelentős hiba kategóriáját a vállalkozásnak kell számviteli politikája keretében meghatározni. Amennyiben az adóhatósági ellenőrzés által feltárt hiba meghaladja a számviteli politikában meghatározott összeghatárt, akkor a vizsgálat jogalappal vitatja a más időszakra vonatkozó költség-, illetve ráfordítás elszámolását.

A vállalkozás számviteli politikájában úgy is rendelkezhet, hogy az Sztv. 3. § (3) bekezdés 3. pontjára hivatkozva a jelentős hibának a mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka meghaladja az 500 millió forintot, akkor az 500 millió forintot minősíti.