A társaságok működését nagyban megkönnyíti, hogy a 2006-ban elfogadott új törvény hangsúlyozza: a vezető tisztségviselőket, valamint a felügyelőbizottságot és a könyvvizsgálót is a társaság legfőbb szerve választja, ezért – a korábbi szabályozással ellentétben ez nem igényli a társasági szerződés módosítását, és nevüket sem tartalmazza kötelezően a szerződés.
Ezért ezentúl, már nem kell csak azért módosítani a létesítő okiratot, mert lejárt az ügyvezető megbízatása, vagy más okból újat választanak így emiatt nem kell külön cégbírósági illetéket, közzétételi díjat és ügyvédet fizetni. Természetesen az első vezető tisztségviselőket továbbra is fel kell tüntetni a szerződésben, hiszen a társaság alapításakor még nem működik a legfőbb szerv.
Könnyítések a vállalkozások számára
Szintén könnyítés, hogy míg korábban a vezető tisztségviselőket határozott időre, az új törvény szerint a társasági szerződésben már határozatlan időre is lehetséges választani. Ahol tehát így rendelkeznek a tagok, nem fordulhat elő, hogy az ügyvezető megbízatása úgy jár le, hogy azt senki észre nem veszi, és csak hónapok múlva jelentik be a cégbíróságnak a változást.
Amennyiben azonban társasági szerződés nem rendelkezik az időtartamról, a tisztségviselőt továbbra is 5 évre választottnak kell tekinteni. Az újraválasztás természetesen továbbra is lehetséges. Mint azt korábban már említettük, lényeges újdonság, hogy a vezető tisztségviselő, ebben a minőségében a jövőben nem állhat munkaviszonyban.
Ez nem jelenti azonban azt, hogy vezet” tisztségviselői jogviszonya mellett, ne lehetne más minőségben alkalmazott a társaságnál. Azok a munkaviszonyok, amelyek a törvény hatálybalépésekor fennállnak, ha határozott időre szólnak, akkor lejártukig, ha határozatlan időre szólnak, akkor pedig a vezető tisztségviselői jogviszony lejártáig, de legfeljebb a megválasztástól számított öt évig maradnak hatályban.
Új lehetőségként lépett életbe az, hogy a társaság éves taggyűlésén (közgyűlésén) a tagok (részvényesek) dönthetnek arról, hogy megfelelőnek tartják-e a vezető tisztségviselők előző évi munkáját. Amennyiben igen, akkor a társaság később nem vonhatja felelősségre az ügyvezetést arra hivatkozással, hogy a társaság érdekeivel össze nem egyeztethető módon járt el. A vezető tisztségviselő rosszhiszemű eljárása esetén viszont továbbra is bírósághoz lehet fordulni.
A korábbinál nagyobb hangsúlyt kap a hitelez,védelem az új törvényben. A csődközeli helyzetben lévő gazdasági társaságok vezető tisztségviselői, ügyvezetési feladataikat a hitelezői érdekek szem előtt tartásával kötelesek ellátni. Az a vezető tisztségviselő, aki ezt a kötelezettségét felróhatóan megszegi, a társaság fizetésképtelensége esetén, köteles lesz helytállni a hitelezőkkel szemben.
