A könyvvizsgálók által végzett tevékenység alapozza meg az egyes vállalkozások vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről nyilvánosságra kerülő objektív információk megbízhatóságát, hitelességét. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (sztv.) 55. § (1) bekezdés. szerint a könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a vállalkozó által az üzleti évről készített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, továbbá az összevont (konszolidált) éves beszámoló e törvény előírásai szerint készült, és ennek megfelelően megbízható, és valós képet ad a vállalkozó (a konszolidálásba bevont vállalkozások együttes) vagyoni, és pénzügyi helyzetéről, a működés eredményéről. A könyvvizsgálat során ellenőrizni kell az éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló, és a kapcsolódó üzleti jelentés adatainak összhangját, kapcsolatát is. A könyvvizsgáló fő feladata e definíció alapján tehát az, hogy a társaság könyvelése, vezetése által a rendelkezésére bocsátott adatok, könyvvizsgálói bizonyítékok tükrében véleményt alkosson a gazdálkodó szervezet pénzügyi helyzetéről. A pénzügyi kimutatások, beszámolók, mérlegek helyességéért nem a könyvvizsgáló, hanem továbbra is a társaság felel. A könyvvizsgálói jogviszony sajátosságai éppen abból fakadnak, hogy a könyvvizsgáló objektív véleményt csak akkor tud készíteni, ha az adott társaságtól teljesen független.

A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 41. § (1) bekezdés, valamint az Sztv. 155. § (2), (3) bekezdés mondja ki, hogy mikor kötelező könyvvizsgálót választani. A könyvvizsgálót fő szabályként a gazdasági társaság legfőbb szervezete választja határozott időre, de legfeljebb 5 évre. A könyvvizsgálóval a megválasztását követően a gazdasági társaság ügyvezetése köt szerződést a polgári jog általános szabálya szerint. A Gt. szerint a könyvvizsgáló a társasági szerződésben (alapító okiratban, alapszabályban) is kijelölhető, ilyen esetben is kötelező azonban a kijelölést követően vele szerződést kötni. A magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standard szerint a könyvvizsgálónak a vállalkozással megbízási szerződést kel kötnie. A szerződésben a megbízóként minden esetben az adott társaság jelenik meg, míg megbízottként nem csak a könyvvizsgáló állhat, hanem könyvvizsgálói társaság is. Ez utóbbi esetben azonban meg kell jelölni azt a tagot, vezető tisztségviselőt, illetve munkavállalót, aki a könyvvizsgálatért személyében is felelős. A könyvvizsgáló a megbízás elfogadásának tényét a cégbíróság felé könyvvizsgálói elfogadó nyilatkozattal kell, hogy igazolja.

A Gt. szerint kötelező könyvvizsgálót választani a részvénytársaságnál, illetve az olyan korlátolt felelősségű társaságnak, amely esetében a törzstőke mértéke az 50 millió Ft-ot meghaladja, továbbá az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságnál. Ezen túlmenően akkor is kötelező könyvvizsgálót választani, ha azt törvény előírja. Ilyen törvényi előírást tartalmaz az Sztv. 155. § (2) bekezdés is, mely szerint minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozónál kötelező a könyvvizsgálat, ha annak éves nettó árbevétele az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában meghaladta az 50 millió Ft-ot. E kötelező eseteken kívül azonban a gazdasági társaság legfőbb szerve bármikor dönthet úgy, hogy könyvvizsgálót választ.

Könyvvizsgálóvá nem válaszható bárki, csupán az, aki az erre vonatkozó jogszabályok szerint a könyvvizsgálók nyilvántartásában szerepel.