Az Európai Unióhoz való csatlakozás óta a belföldi vállalkozások egységes belső közösségi piacon értékesíthetik termékeiket, szerezhetnek be termékeket.

Nagyon sok esetben a termék értékesítésekor, illetve beszerzésekor a belföldi vállalkozás nem rendelkezik közösségi adószámmal. Ebből következően lényeges a közösségi adószám nélkül végrehajtott termékértékesítés, illetve beszerzés adójogi megítélése.

Az alábbiak kizárólag az általános forgalmi adó körbe tartozó belföldi adóalanyokra vonatkoznak.

Az Áfatörvény 89. § (1) bekezdése értelmében mentes az adó alól a termék Közösségen belüli értékesítése, ha azt

  • belföldről igazoltan belföldön kívülre, de a Közösség területére küldeményként feladják vagy fuvarozzák, függetlenül attól, hogy a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítő, akár a beszerző, vagy – bármelyikük javára – más végzi,
  • egy olyan másik adóalanynak értékesítik, aki (amely) ilyen minőségében nem belföldön, hanem a Közösség más tagállamában jár el, vagy szintén a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adófizetésre kötelezett, nem adóalany jogi személy.

Az Áfa tv. 89. § (1) bekezdése az adómentesség egyik feltételeként a vevő más tagállamban való nyilvántartásának tényét írja elő.

A vevő akkor is nyilvántartásba vételre került saját tagállamában, ha adószámmal igen, de közösségi adószámmal nem rendelkezik. Ebből következően az adómentességnek nem lehet feltétlen követelménye, hogy a vevő rendelkezzen az ügylet teljesítésének időpontjában közösségi adószámmal.

Az Áfa tv. 89. § (1) bekezdése azt sem írja elő, hogy az eladó közösségi adószámmal rendelkezzen. Az eladó személyével kapcsolatban az Áfa tv. 89. §(1) bekezdése semmiféle külön rendelkezést nem fogalmaz meg, tehát a közösségi adószámmal való rendelkezés követelményét sem.

Az Áfa tv. 89. § (1) bekezdésében foglaltakon túl az Európai Unió vonatkozó rendelkezéseit is figyelembe kellett vennie.

Közösségi adószám nélkül áruforgalmazás

A vonatkozó uniós irányelvek azonban előírják, hogy a kettős adózás, illetve az adózás elkerülésének kiküszöbölése érdekében a tagállamoknak minden szükséges intézkedést meg kell tenniük. Ezt az elvet rögzíti a 2006/112/EK tanácsi irányelv 131. cikke is.

A hivatkozott uniós rendelkezések az adózás elkerülésének kiküszöbölése érdekében írták elő a közösségi adószám kérésének kötelezettségét, amely kötelezettség került beépítésre az Art. 22. § (1) bekezdés e) pontjában és a 22. § (4) bekezdésében.

Közösségi adószám hiányában – azaz a kereskedelmi kapcsolat bejelentésének elmulasztása esetén – nagyobb valószínűséggel fordulhatna elő azon eset, hogy a közösségi ügylethez kapcsolódóan egyik tagállamban sem fizetik meg az áfát, így elkerülik az adózást.

Ha a belföldi eladó közösségi adószámmal rendelkezik, akkor az általa kibocsátott számlán is köteles feltüntetni közösségi adószámát, így ezzel is jelzi a vevő felé, hogy saját tagállamában eleget tett bejelentési kötelezettségének. Amennyiben Áfa tv. 89. § (1) bekezdésében előírt feltételek megvalósulnak, akkor a belföldi eladó – függetlenül attól, hogy a vevő nem rendelkezik közösségi adószámmal, ezáltal nem tett eleget bejelentési kötelezettségének – joggal feltételezheti, hogy a vevő saját tagállamában adófizetésre kötelezett a beszerzés után.

Amennyiben az eladó nem rendelkezik közösségi adószámmal, de a vevő igen, akkor az eladó a vevő közösségi adószámából kiindulva tisztában van azzal, hogy a vevő saját tagállamában eleget tett bejelentési kötelezettségének. Ha az Áfa tv. 89. § (1) bekezdésében előírt feltételek megvalósulnak, akkor a belföldi eladó – függetlenül attól, hogy nem rendelkezik közösségi adószámmal, ezáltal nem tett eleget bejelentési kötelezettségének – joggal feltételezheti, hogy a vevő saját tagállamában adófizetésre kötelezett a beszerzés után.

Az Áfa tv. 19. § a) pontja értelmében termék Közösségen belüli beszerzése valósul meg az alábbi esetekben:

  • terméknek adóalany vagy nem adóalany jogi személy általi beszerzése, feltéve, hogy az értékesítő nem alanyi adómentes a saját tagállamában,
  • új közlekedési eszköz beszerzése,
  • jövedéki terméknek adóalany vagy nem-adóalany jogi személy általi beszerzése, feltéve, hogy a beszerzés után jövedékiadó-fizetési kötelezettség keletkezik.

Az Áfa tv. 89. § (1) bekezdéséhez hasonlóan az Áfa tv. 19. §a) pontja sem írja elő, hogy csak akkor – függetlenül, hogy az Áfa tv. 19. § a) pontja szerinti tényállás fennáll – valósul meg Közösségen belüli termékbeszerzés, ha a belföldi vevő rendelkezik közösségi adószámmal.

A belföldi vevő akkor is nyilvántartásba vételre került, ha adószámmal igen, de közösségi adószámmal nem rendelkezik. Ebből következően a közösségi termékbeszerzés utáni adófizetési kötelezettségnek nem lehet feltétele, hogy a belföldi vevő rendelkezzen közösségi adószámmal az ügylet teljesítésének időpontjában.

Ha a más tagállamban illetőséggel rendelkező eladó nem rendelkezik közösségi adószámmal, vagy arról a belföldi vevő nem szerez tudomást, vagy esetleg maga sem igényelt közösségi adószámot, akkor is fennáll az adófizetési kötelezettség az Áfa tv. 19. § a) pontjában foglalt tényállás megvalósulása esetén.

Az Áfa tv. 19. § a) pontja a más tagállamban illetőséggel rendelkező eladó státusával kizárólag abban a vonatkozásban fogalmazik, hogy ne legyen alanyi adómentes státusban. Az előzőkből következően, ha a belföldi vevő vonatkozásában az Áfatörvény 19. § a) pontjában foglalt közösségi termékbeszerzés tényállás fennáll, akkor a beszerzés után belföldön mindenképpen adófizetési kötelezettsége keletkezik.

A közösségi adószám hiánya bejelentkezési kötelezettség elmulasztását jelenti, ezért az adófizetési kötelezettség fennállását nem befolyásolhatja. Adminisztratív kötelezettség nem teljesítése nem eredményezheti az adófizetési kötelezettség alóli mentesülést, mivel ezáltal a belföldi adóalanyok kibújhatnának az adófizetési kötelezettség alól azzal, hogy nem teljesítik bejelentési kötelezettségüket.

Az Európai Unió hivatkozott rendelkezéseinek érvényesülése megköveteli, hogy az eladó közösségi adószámának hiányában a termékértékesítés csak akkor minősülhessen adómentesnek, ha hitelt érdemlően bizonyítható, hogy az ügylet után a vevő saját tagállamában megfizette az adót.

Kockázatként jelentkezik, hogy az adóhatóság elfogadja-e a bizonyítás módját, illetve hogyan bizonyítható, hogy a vevő saját tagállamában az ügylettel kapcsolatban az adófizetési kötelezettséget teljesített.

Bizonyíték lehet a vevő adóbevallása és/vagy összesítő nyilatkozata, esetleg a vevő erre vonatkozó nyilatkozata.

Az említett iratok nem magyar nyelven kerülnek kiállításra. Az adóhatóságnak lehetősége van arra, hogy az adóalanyt az idegen nyelven kiállított irat magyar nyelvű hiteles fordításának benyújtására kötelezze, ha az adójogi tényállás tisztázása másként nem lehetséges. Ebben az esetben valószínűsíthető, hogy az adóhatóság elrendeli a hiteles fordítás benyújtását, mivel hiteles fordítás hiányában az irat tartalma nem ellenőrizhető.

A felhívás időpontjától a hiteles magyar nyelvű fordítás benyújtásáig eltelt időszakot az adóhatóságnak az ellenőrzés határidejének számításánál nem kell figyelembe vennie, azaz az ellenőrzési határidő számítása szünetel. Ebből következően a hiteles fordítás benyújtásának elrendelése az ellenőrzés időbeli elhúzódását vonja maga után.

Az adóhatóság nemköteles a benyújtott iratot hitelesnek tekinteni, feltételezheti, hogy a vevő által saját adóhatóságához ténylegesen benyújtott bevallás és/vagy összesítő nyilatkozat tartalma nem egyezik meg az eladónak átadott bevallás és/vagy összesítő nyilatkozat tényleges tartalmával. A vevő nyilatkozata sem feltétlenül a valós helyzetet tükrözi.

Feltételezhetően az adóhatóság megkereséssel fordul a vevő tagállamának adóhatóságához, annak kontrollálására, hogy a vevő saját tagállamában valóban fizetett-e a beszerzés után általános forgalmi adót, azaz az eladónak átadott bevallás és/vagy összesítő nyilatkozat hiteles-e, illetve a nyilatkozat tényszerű-e.

Ha az adóhatóság annak tisztázására, hogy a vevő a beszerzés után saját tagállamában általános forgalmi adót fizetett-e, a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmények, illetőleg az Európai Közösség adóügyi együttműködés szabályai alapján külföldi adóhatóságot keres meg, akkor az értesítés kézbesítésétől a külföldi adóhatóság válaszának megérkezéséig eltelt időtartam az ellenőrzés határidejének számításánál figyelmen kívül kell hagyni. Ebből következően a megkeresés az ellenőrzés időbeli elhúzódását vonja maga után.

Mit tehet az eladó, ha nem rendelkezik olyan bizonylattal (bizonylatokkal), amely igazolná, hogy a vevő saját tagállamában a beszerzés után általános forgalmi adót fizetett?

Az ellenőrzés alá vont adóalany bizonyítási indítványt terjeszthet elő. Ebben kérheti az adóhatóságtól a vevő tagállama szerinti adóhatóság megkeresését, annak tisztázására, hogy a vevő a beszerzés után eleget tett-e adófizetési kötelezettségének.

További kockázatként jelentkezik, hogy a vevő a beszerzés után nem teljesíti adófizetési kötelezettségét. Erre hivatkozva az adóhatóság azt az álláspontot foglalhatja el, hogy az értékesítés adóköteles.

Azonban az értékesítés adókötelezettségét nem befolyásolhatja a vevő jogsértő magatartása. Amennyiben a vevő saját tagállamában a beszerzés után adófizetési kötelezettség terheli, akkor annak nem teljesítése az eladó értékesítésének megítélésére nem lehet kihatással.

Szintén bizonyítási indítvány formájában lehet kérni az adóhatóságtól, hogy kérjen tájékoztatást a vevő illetősége szerinti tagállam adóhatóságától arra vonatkozóan, miszerint a vevőt a vonatkozó törvényi rendelkezések alapján a beszerzés után adófizetési kötelezettség terheli.