A vállalkozások alapításakor nyilatkozni kell az Európai Uniós közösségi adószám kéréséről. A nyilatkozatnak nem csak adóigazgatási szempontból van jelentősége, de az adóhatóság és a partnerekkel való kapcsolattartásnak is elengedhetetlen feltétele. Az EU adószám teszi lehetővé, hogy a külföldi partnerektől áfa-tartalom nélküli számlát kaphassunk, illetve adó nélkül számlázzunk EU tagországba.

A már sokat emlegetett hatodik áfa irányelv rendelkezései szerint, a Magyarországon illetékességgel rendelkező adóalanyoknak is meg kell felelniük a közösségi szabályoknak az Unión belüli üzleti kapcsolatokhoz szükséges áfa-azonosító számot illetően. Formáját tekintve, a Közösségi direktíva alapján valamennyi közösségi adószám előtt fel kell tüntetni az ISO nemzetközi szabványnak megfelel”en egy azonosítót, amelynek segítségével a kibocsátó tagállam azonosítható. Az általános forgalmi adóról szóló törvény 2004. évi módosítása következtében az irányelvben leírt szabályok átvételre kerültek a magyar törvénybe is.

Az új szabályok kezdetben az olyan új fogalmak elsajátítását követelte meg a magyar kis- és középvállalkozásoktól, mint a Közösségen belüli termékértékesítés és termékbeszerzés (a termékexport, termékimport helyett), illetve a „célország szerinti adózás elve”, amely a beszerzőt és a szolgáltatást igénybe vevőt kötelezi az általános forgalmi adó fizetésére. Az új folyamatok alapvető jellemzőit a magyar adóalanyok napjainkra elsajátították, így lehetőség van a problémák összefoglalására.

Az első fontos lépés egy közösségi értékesítés esetén, hogy megkérjük partnerünknek a saját tagországában kiadott közösségi adószámát, illetve le is ellen”rizzük annak érvényességét. Az ellenőrzéshez szükséges adatokat Közösségi szinten a VIES rendszere teszi lehetővé, melyhez az APEH Központi Kapcsolattartó Irodáján keresztül férhetünk hozzá tagállami szinten.

A VIES működése
Általános ellenőrzések híjján, a tagállamok hatóságainak együttműködési tevékenysége nélkül, nem lehetne kielégítően azonosítani vagy nyomon követni az Európai Közösségen belüli ügyleteket. Ezért az egyes adóhatóságok adatbázisainak összekapcsolásával létrejött egy számítógépes hálózat, amely már képes ellátni bizonyos szintű ellenőrzési funkciókat. Az angol nyelv H Value added tax Information Exchange System, azaz Általános forgalmi adó információs csererendszer elnevezése után VIES rövidítéssel ismertté vált rendszer a tagállami adóhatóságok nyilvántartásaira épül. Ezen adatbázisok tartalmazzák egyrészt a nyilvántartásba vett adózók adatait és összesítik a jelentésekben beküldött információkat a Közösségen belüli ügyletekről. A VIES rendszernek segítségével van lehetőség megállapítani egy adószám érvényességét, illetve azt, hogy kit is takar ez a szám.

Az információkérés a területileg illetékes adóhatóságnál történhet telefonon, levélben (elektronikusan is), illetve faxon. Fontos azonban tudni, hogy a megerősítő információ kiadásához meg kell adnunk saját nevünk, cég esetében elnevezésünk, közösségi adószámunkat, vagy adószámunkat, illetve címünket, vállalkozásunk székhelyének címét.

Ne feledjük, hogy amennyiben képviselőnk útján kívánunk információt kérni, akkor a képviselőnknek az adóhatóság nyilvántartásában szerepelnie kell, mint meghatalmazott. Ha megbizonyosodtunk a partnerünk tagállama szerinti adóhatóság által kiadott áfa-azonosító szám helyességéről, akkor ezt a közösségi adószámot a kiállítandó számlán szerepeltetnünk kell, továbbá 2005. január elsejétől utalnunk szükséges a Közösségen belüli értékesítés tényére is, mivel ezzel az áfa mentesség természetét is jelezni tudjuk.

A mentességnek további feltétele, hogy a termék igazoltan elhagyja Magyarországot. Mivel a tagországok között a vámhatárok a csatlakozás után megszűtek, természetesen vámhatósági kiléptetésre ebben az esetben nem kerül sor, így nehezebben igazolható a Közösségen belüli értékesítés ténye. Az ország területéről való kiléptetés igazolására ezért a leginkább ajánlatos dokumentum a szabályosan kiállított CMR nemzetközi fuvarlevél, ugyanakkor megjegyzendő, hogy az általános forgalmi adóról szóló törvényben taxatíve nem szerepel, hogy mely dokumentumok bizonyíthatnak hitelt érdemlően. Ha már rendelkezünk a vevő aláírásával és bélyegzőjével ellátott CMR nemzetközi fuvarlevéllel és az értékesítést rögzítő számlával, további dokumentum nem szükséges az értékesítés igazolásához.

Mikor van szükségünk közösségi adószámra? Alapvetően nem az adózó saját választásán múlik a közösségi adószám kiadása, de természetesen saját kérésre is lehet igényelni az illetékes adóhatóságnál. Kötelező kiváltani, amennyiben az adózónak az Európai Közösség másik tagállamában általa beszerzett termék(ek) adó nélkül számított összesített ellenértéke meghaladja a 10.000 eurót.

A közösségi adószám igénylése tulajdonképpen egy bejelentési kötelezettség, melynek elmulasztása szankciót (mulasztási bírságot) von maga után. Nem kell ugyanakkor közösségi adószámot igényelnie annak az adózónak, aki alanyi adómentességet választott; kizárólag tárgyi adómentes tevékesnységet végez; mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállást választott adóalany; és a Közösségen belüli beszerzéseinek összértéke nem haladja meg a 10.000 eurót. 2006. évtől már az egyszerHsített vállalkozói adó alanya is kiválthatja közösségi adószámát anélkül, hogy eva státuszát elveszítené.

Magyarország és még néhány tagállam az adminisztratív terhek csökkentése és az egyszerűsítés érdekében lehetővé teszi adózói számára, hogy ha a vevői készletből egy, a Közösségen belüli beszerzés után adófizetésre kötelezett adóalany felé történik az értékesítés, a tagállamok közötti termékmozgatást nem tekinti termékértékesítésnek (vagy termékbeszerzésnek), a készletből történő értékesítést pedig Közösségen belüli adómentes értékesítésként (vagy Közösségen belülről törtéő” termékbeszerzésként) kezelik. Ezzel elkerülhető a külföldi adóalanyok számára az egyébként kötelező belföldi regisztráció.

A háromszereplős nemzetközi ügyletek esetében kitüntetett szerepe van a tulajdonátszállás helyének, minek következtében a legtöbb gyakorlati probléma akkor jelentkezik, amikor a termék mozgásának iránya nem követi a tulajdonátszállás irányát. Segítséget ilyen esetben az úgynevezett Incoterms paritások nyújthatnak, mert pontosan meghatározhatók segítségükkel a termékértékesítés teljesítési helye.

Vegyük például azt az esetet, amikor egy magyar vállalkozás értékesít egy terméket egy német, közösségi adószámmal rendelkez” vállalkozásnak FCA magyarországi paritáson, aki ugyanezt a terméket Japánba értékesíti mégpedig úgy, hogy a szállítás közvetlenül a magyar vállalkozótól történik a leendő japán vevőhöz. A magyar adózó szempontjából ilyenkor belföldi értékesítés történik – a tulajdonjog a paritás következtében már Magyarországon átszáll, aminek nem közvetlen következménye a harmadik országba való kiléptetés, így nem lehet exportról sem beszélni.

Mivel az elfuvarozás nem egy másik tagállam területére történik, így nem jöhet szóba a Közösségen belüli termékértékesítés sem. Ezért az általános forgalmi adót a magyar vállalkozónak fel kell számítania. Ha a magyar paritás helyett a japánt adták volna meg, akkor termékexportról lehetne beszélni és így az áfát sem kellene a német vev” felé felszámítani.

A törvényi szabályozás szerint belső piaci, azaz Közösségen belüli kereskedelemről beszélünk akkor is, ha szolgáltatásnyújtás történik a tagállamok valamelyikében, tehát ezen tevékenység folytatásához közösségi adószámra is szükség van. A teljesítési hely azonban nem mindig egyértelműen meghatározható. Probléma merülhet fel például a reklámszolgáltatás esetében. Ha vállalkozásunk egy másik tagállamban nyilvántartásba vett, vagyis közösségi adószámmal rendelkező adózónak Magyarországon reklámszolgáltatást nyújt (termékeit reklámozza), akkor az áfa törvény szabályai szerint a teljesítés helyét a szolgáltatást saját nevében megrendelő székhelye, illetve állandó telephelye határozza meg (ami jelen esetben a megrendel” tagállama és nem Magyarország). A számlánkra az „áfa törvény területi hatályán kívűli” elnevezést kell feltüntetnünk.

A reklámszolgáltatáshoz hasonló elbírálásban részesül még többek közt a

–  tanácsadási,
–  ügyvédi,
–  számviteli,
–  adóügyi,
–  számítástechnikai,
–  mérnöki,
–  pénzügyi,
–  elektronikusan teljesített szolgáltatások is.

Külön szabályok vonatkoznak a teherfuvarozásra, melynek értelmében külön szükséges választanunk a harmadik országba és az Európai Közösség más tagállamába történ” áruszállítást. 2004. május 1-től Közösségen belüli teherközlekedésnek minősül az a teherközlekedés, amely indulási és érkezési helye két különböző tagállamban van, de ide sorolandó az is, amelynek indulási és érkezési helye egyaránt belföldre esik, de maga a teherközlekedés közvetlenül kapcsolódik

Közösségen belüli teherközlekedéshez. Ilyen esetekben a teljesítési hely az, ahol a megrendelőt adóalanyként nyilvántartják. Ha egyik tagállamban sem tartják nyilván a megrendelőt (magánszemély vagy harmadik országbeli), akkor az indulás helye a teljesítési hely. Ezen esetekben a teljes útszakasz abban az államban adózik, amelyben a teljesítés helye van.

Közösségi adószám megállapítása

Az adózó a közösségi adószám megállapítására vonatkozó bejelentést, kérelmet az adó- szám iránti kérelemmel egyidejűleg is előterjesztheti, az állami adóhatóság a közösségi adószámot legkorábban az adószám megállapításának napjával állapítja meg.