Külföldi adóalany adóvisszatérítésénél is azonos szabályok alapján kell megítélni az adólevonási jogot

A belföldön nem letelepedett adóalanyt megillető adó-visszatérítési jog jogszerűségének vizsgálatánál ugyanazon jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni, mint belföldi adóalanynál végzett adóellenőrzés során.

A belföldön nem letelepedett adóalanyt megilleti a belföldön megfizetett általános forgalmi adó visszatérítésével való jog, ha az Áfa tv. 244.–251. §-okban előírt feltételek fennállnak.

A visszatéríttetési jog gyakorlásához fűződő igazolási kötelezettségeket, a visszatérítési kérelem kötelező adattartalmát és egyes eljárási szabályokat a 36/2007. (XII.29.) PM rendelet szabályozza.

Belföldön nem letelepedett adóalanynak kell tekinteni azt a külföldi személyt, aki / (amely) belföldön székhellyel vagy állandó telephellyel nem rendelkezik. Székhely a gazdasági tevékenység folytatásának az a helye, ahol a központi ügyvezetés helye van.

Állandó telephelynek kell tekinteni a székhelyen kívül a gazdasági tevékenység helyhez kötött folytatására huzamosabb időtartamra létesített vagy arra szánt földrajzilag körülhatárolt helyet, amelyen a gazdasági tevékenység – a székhelyhez képest – önálló folytatásához szükséges egyéb feltételek is ténylegesen rendelkezésre állnak. A kereskedelmi képviseletet is állandó telephelynek kell tekinteni abban az esetben, ha az Áfa tv. 46. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott szolgáltatások igénybevételében a kereskedelmi képviselet a legközvetlenebbül érintett.

Az adó-visszatéríttetési jog azt a személyt illeti meg, aki / (amely) a naptári évben:

a) az adóalany gazdasági célú letelepedési helye a Közösség valamely más tagállamában legyen, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye legyen a Közösség valamely más tagállamában;

b) az adóalany gazdasági célú letelepedési helye olyan harmadik országban legyen, gazdasági célú letelepedés hiányában lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye olyan harmadik országban legyen, amely ország és Magyar Köztársaság között a viszonosság áll fenn az adó-visszatérítés vonatkozásában.

Amennyiben a külföldi személy belföldön rendelkezik székhellyel és/vagy állandó telephellyel, akkor belföldi adóalanyként illeti meg adólevonási jog, amelyet bevallás keretében érvényesíthet.

A külföldi személy akkor jogosult adó-visszatérítésre, ha:

  • gazdasági céllal nem telepedett le belföldön, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye nincs belföldön, és
  • belföldön nem teljesít termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, kivéve az alábbiakat:
    • az Áfa törvény 93. paragrafus (2) bekezdése szerinti ügylet,
    • a 102. paragrafusa a szerinti ügylet,
    • a 111. paragrafus (3) bekezdése szerinti ügylet,
    • a 112. paragrafus (2) bekezdése szerinti ügylet,
    • a 116. paragrafus szerint adómentes termékfuvarozást és termékfuvarozáshoz járulékosan kapcsolódó szolgáltatásnyújtást,
    • az Áfa törvény 105. paragrafus szerint adómentes személyszállítást,
    • az Áfa tv. 139. paragrafusban és 140. paragrafusban felsorolt termékértékesítéseket és szolgáltatásnyújtásokat, feltéve, hogy az ott meghatározottak szerint a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője az adófizetésre kötelezett,

A visszatérítési kérelmeket kizárólag illetékességgel a Kiemelt Adózók Igazgatósága Külföldiek Adó-visszatérítését Intéző Főosztálya (továbbiakban: adóhatóság) bírálja el.

Az adóhatóság gyakorlata szerint, ha a benyújtott számla,/ számlák formai hibá(k)ban szenved(nek), akkor nem hívja fel a kérelmezőt a számla, / számlák javítására, hanem e nélkül megtagadja az általános forgalmi adó visszatérítését.

Az adóhatóság gyakorlata nem minősül jogszerűnek. Ugyanis az új áfatörvény szerint az adó-visszatéríttetési jog gyakorlásánál az előzetesen felszámított adó levonására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az adó-visszatéríttetési jog a belföldön beszerzett terméket, szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított adó esetében az adóval, illetőleg a kompenzációs felárral növelt ellenérték maradéktalan megtérítésének időpontjában keletkezik.

A bevezető mondat azt jelenti, hogy az adóhatóságnak úgy kell eljárnia, mintha a kérelmező belföldi adóalany lenne, s nála áfa vizsgálatot folytatna le.

A 2007. december 31-ig hatályos régi áfatörvény valamint a külföldön nyilvántartásba vett adóalany számára adható általános forgalmiadó visszatérítésről 2/1993. (I. 13.) Korm. rendelet ilyen értelmű rendelkezést nem tartalmaz, de ennek hiányában is mögöttes jogszabályként a régi Áfa tv. előírásai voltak az irányadóak.

2007. december 31-ig terjedő bevallási időszakra vonatkozó áfa ellenőrzésnél az adóhatóságnak alkalmaznia kellett a 7003/2002. (PK. 21.) PM irányelvben (továbbiakban: PM irányelv) foglaltakat. Ebből adódóan 2007. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozó adó-visszatérítések elbírálásánál az adóhatóságnak figyelembe kellett vennie a PM irányelvben foglaltakat.

Ha a számla hibás, vagy hiányos adattartalommal rendelkezik, akkor csak ezen hibák kiküszöbölése után vizsgálható, hogy fennáll-e valóságos tartalmi hiányosság.

Hibás számlának tekintendő az a számla, amely olyan név-, számelírást, egyéb hiányosságot tartalmaz, amely nem az adóalapot és az adó összegét érinti, javítható, illetve pótolható.

Az irányelv egyértelműen arra kötelezi az adóhatóságot, hogy tényállástisztázási és az adózóval szemben fennálló együttműködési kötelezettségéből adódóan rövid határidő kitűzésével felhívja az adózót a hiba kijavíttatására, illetve pótoltatására.

Amennyiben az adózó a számla hiányosságát, illetve hibáját pótoltatta, illetve kijavíttatta, az adólevonási jog nem korlátozható.

A javított számla alapján – amennyiben a javítás az adóalapot, adókötelezettséget nem érinti – az adólevonási jog a számla szerinti eredeti időpontban gyakorolható. Ellenkező esetben a számla adólevonásra alkalmatlannak minősíthető.

Külön foglalkozik az irányelv a teljesítési időpont javításával. A teljesítési időpont javítása akkor bír jelentőséggel, ha annak következtében a teljesítési időpont az eredetitől eltérő adómegállapítási időszakra esik. Ebben az esetben a főszabály szerint a teljesítési időpont javítása minden esetben az eredeti számla stornírozásával, és új számla kiállításával történhet.

Az irányelv I. részében foglaltakat külföldi adóalany adó-visszatérítésénél is alkalmazni kell. A teljesítési időpont javításával kapcsolatos szabályt azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy adómegállapítási időszak helyett az adó-visszatérítés időszakát kell figyelembe venni.

Ha a naptári évre vonatkozóan összesített előzetesen felszámított adó összege nem éri el a 25 eurónak megfelelő pénzösszeget, akkor annak visszatérítését nem lehet kérelmezni.

Amennyiben a naptári éven belül az előzetesen felszámított adó összesített összege az adott naptári negyedévre vonatkozóan eléri, vagy meghaladja a 200 eurónak megfelelő pénzösszeget, akkor a kérelmet az adott naptári évben negyedévente lehet benyújtani, oly módon, hogy a kérelemnek legkésőbb az adott naptári negyedévet követő hónap utolsó napjáig az állami adóhatóság illetékes szervéhez be kell érkeznie. A határidő elmulasztása esetében igazolási kérelem benyújtásának nincs helye.

Abban az esetben, ha az előzetesen felszámított adó összege a naptári évben eléri a 25 eurót, de nem éri el a 200 eurót, akkor az adó-visszatéríttetése iránti kérelmet a naptári évet követő év január hónapjának 1. napjától kezdődően lehet benyújtani úgy, hogy a kérelemnek legkésőbb ugyanezen év június hónapjának 30. napjáig az állami adóhatóság illetékes szervéhez be kell érkeznie. A határidő elmulasztása esetében igazolási kérelem benyújtásának szintén nincs helye.

Az euróban kifejezett összeg forintösszeg alapján történő átszámításánál a 2004. május 1-jén az MNB által közzétett 252,19 forint/euró árfolyamot kell alkalmazni azzal, hogy az átváltás eredményeként kapott pénzösszeget – a matematikai kerekítési szabályok alkalmazásával – 100 000 forintra, illetőleg ha az átváltás eredményeként kapott összeg nem haladja meg a 100 000 forintot, 1000 forintra kell kerekíteni.

A fentiek alapján a teljesítési időpont akkor nem módosítható, ha a helyes teljesítési időpont nem az adott naptári évre, illetve negyedévre esik.

2008. január 1-jétől a PM irányelv automatikusan hatályát vesztette, mivel új Áfa tv. lépett hatályba.

Az Adó- és Ellenőrzési Értesítő 2008. évi 12. számában megjelent az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Elnökének 7006/2008. APEH irányelve (továbbiakban: Irányelv) a kiutalás előtti áfa ellenőrzések elvégzésének elősegítésére. Az irányelvet 2008. január 1-jétől kell alkalmazni azon ellenőrzéseknél, amelyeknél az adólevonási jogot az új Áfa tv. szerint kell megítélni.

2007. december 31-ét követő időszakra vonatkozó adó-visszatérítések elbírálásánál az adóhatóságnak figyelembe kell vennie Irányelvben foglaltakat.

Az Irányelv IV. része foglalkozik a számla javítása során alkalmazandó eljárásokról. Az Irányelvben foglaltak megegyeznek a 7003/2002. (PK.21.) PM irányelvben leírtakkal.