Lakáscélú hitel

A lakáscélú hitelt a munkáltató munkavállalójának vagy helyi önkormányzat a magánszemélynek hitelintézet útján, annak igazolása alapján olyan lakása építéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, vagy bármely, az említett célra hitelintézettől, vagy bármely, az említett célra korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtotta, amely lakás nem haladja meg a lakás célú támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott, méltányolható lakásigény mértékét. A feltételeknek megfelelő lakáscélú hitel nem keletkeztet kamatkedvezményből származó jövedelmet a kifizető számára, ezért nem hoz létre társadalombiztosítási kötelezettséget sem.

Lakáscélú támogatás

A lakáscélú támogatást a munkáltató adja a vele munkaviszonyban illó magánszemélynek lakás vásárlásához, építéséhez, bővítéséhez, korszerűsítéséhez. Feltétele, hogy pénzintézet útján, a vételár vagy az építési költség igazolt összegének 30 százalékáig, legfeljebb 5 évenként egy alkalommal, több munkáltató esetén is 1 000 000 forintot meg nem haladó összegben kapja a magánszemély, és a lakás nem haladhatja meg a 12/2001. (I. 31.) kormányrendelet alapján a méltányolható lakásigény mértékét. A feltételek teljesülését a munkáltatónak kell vizsgálnia. A feltételeknek megfelelő támogatás a magánszemély adómentes jövedelme, és nem hoz létre társadalombiztosítási kötelezettséget.

Lakáscélú munkáltatói támogatás

Ezt a juttatási formát nem a cafeteria rendszerein keresztül szoktuk adni, hiszen adómentességéhez egész más feltételeknek kell megfelelni.

Az Szja-törvény 1. számú mellékletének 2.7. pontja alapján a munkáltató lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak adómentes bevételt juttathat.

Az adómentesség feltételei:

  • hitelintézet útján, annak igazolása alapján nyújtott,
  • vissza nem térítendő támogatás (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön engedett összegét is),
  • a vételár vagy teljes építési költség 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 1 millió forintig terjedő összegben,
  • a lakás nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt.

Lakáscélú felhasználásnak minősül:

  • a belföldön fekvő lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétele vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése,
  • a belföldön fekvő lakás építése, építtetése,
  • a belföldön fekvő lakás alapterületének növelése, ha az legalább egy lakószobával történő bővítést eredményez,
  • a lakáscélú állami támogatásról szóló kormányrendelet szerint meghatározott korszerűsítés.

A lakáscélú állami támogatásról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet alapján korszerűsítés:

  • a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos, gázközmű bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése,
  • fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs,
  • központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújítható energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is,
  • az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat,
  • a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje,
  • tető cseréje, felújítása, szigetelése.

Az adómentesség kizárólag hitelintézet útján történő munkáltatói támogatás esetén érvényesíthető.

A támogatás „hitelintézet útján” való nyújtásának a feltétele akkor teljesül, ha a munkáltató a hitelintézetnél külön e célra elkülönített számlára utalja az összeget. Nem valósul meg a törvényi feltétel azonban akkor, ha a támogatást a munkáltató pénzintézeten keresztül ugyan, de közvetlenül a dolgozó folyószámlájára utalja. Ez esetben a pénzintézet nem tudja követni a pénz útját, a folyósítás jogcímét, ezért nem fog arról igazolást kiadni, sem adatot szolgáltatni.

Az adómentesség az Szja-tv.-ben meghatározott összeghatárig vehető igénybe.

A lakáscélú munkáltatói támogatás a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőzően négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 1 millió forintig terjedő összegben adómentes.

Az adómentes lakáscélú munkáltatói támogatás ezen szabálya 2006. január 1-jétől hatályos. Erre tekintettel:

  • a 2006. évi folyósításnál egy megelőző évet,
  • a 2007. évi folyósításnál két megelőző évet,
  • a 2008. évi folyósításnál három megelőző évet

kell figyelembe venni.

Ha a munkavállaló a lakáscélú felhasználást lakás tulajdonjogának adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzésével valósítja meg, akkor a vételár a lakáscélú felhasználás igazolására szolgáló szerződés alapján állapítható meg.

Ha a munkavállaló építéssel, építtetéssel, bővítéssel vagy korszerűsítéssel valósítja meg a lakáscélú felhasználást, akkor az építési költségként figyelembe vehető kiadásokat a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet határozza meg.

Építési költség a következő kiadásoknak ténylegesen megfizetett, lakásra jutó hányada:

  • a lakás, a lakóépület szerkezetének, közös használatra szolgáló helyiségeinek és központi berendezéseinek építési költségei,
  • a lakások rendeltetésszerű használhatósághoz szükséges helyiségeknek, melléképületeknek építési költségei,
  • a közműbekötések költségvetés szerinti építési költségei,
  • a lebonyolítási költségek, a műszaki tervezési költségek,
  • a jogszabály alapján fizetendő út- és közműfejlesztési hozzájárulás,
  • távfűtési-bekapcsolási díj, az elektromos hálózat-fejlesztési hozzájárulások,
  • a közterületi út-, járda- és közműépítési költségek és hozzájárulások,
  • az építmény megépítéséhez szükséges földmunka elvégzésének költségei (tereprendezés, földkiemelés és deponálás),
  • az építmény megépítése érdekében felmerült építménybontási költségek (épületek, építmények bontása), valamint
  • a telek ára.

A lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességének feltétele, hogy a lakás nem haladja meg a méltányolható lakásigényt.

Méltányolható lakásigény, ha a lakás lakószobáinak a száma és a lakás építési (vásárlási) költsége az alábbi feltételeknek megfelel.

A lakásigény mértéke az igénylő és a vele együtt költöző családtagok (házastárs, élettárs, kiskorú gyermek, valamint a rendeletben – a jövedelmüktől függetlenül – meghatározott családtagok) számától függően a következő:

  • egy-két személy esetében: legalább egy és legfeljebb három lakószoba,
  • három személy esetében: legalább másfél és legfeljebb három és fél lakószoba,
  • négy személy esetében: legalább kettő és legfeljebb négy lakószoba.

Minden további személy esetében fél szobával nő a lakásigény mértékének felső határa. Három vagy több gyermeket nevelő család esetében a lakásigény mértékének felső határa minden további személy esetében egy szobával nő.

Az együtt lakó fiatal gyermektelen házaspár esetében a méltányolható lakásigény felső határának meghatározásánál legfeljebb két születendő gyermeket, egygyermekes fiatal házaspárok esetében további egy születendő gyermeket is számításba kell venni.