7.5. A lízingbevevő adólevonási joga
Az Áfa-törvény 6. § (2) bekezdés a) pontja szerinti feltételeknek megfelelő lízingszerződés esetén a teljes lízingdíjban szereplő előzetesen felszámított áfa levonhatósága az Áfa-törvény VIII. fejezetében foglalt szabályok szerint adózik. Adólevonási joga az általános előírásoknak megfelelően már megnyílik a lízingelt eszköz tulajdonba, vagy ha az előbb történik, birtokbaadáskor. Természetesen nincs adólevonási joga annak az adóalanynak, aki alanyi adómentességben részesül, vagy a lízingelt eszközt közvetlenül tárgyi adómentes tevékenységhez, vagy a gazdálkodáson kívül eső céllal használja. Ugyancsak nincs adólevonási joga akkor, ha személygépkocsi a lízing tárgya. Ha a lízingszerződés nem az Áfa-törvény 6. § (2) bekezdés a) pontja szerinti feltételekkel kötött, s így mindenképpen a szolgáltatásnyújtásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, akkor is az előbbiek szerint kell eljárni. Személygépkocsi lízing esetén azonban a lízingbevevő adólevonási jogát az [Áfa- törvény 33. § (2) bekezdés b) pontja] nem tiltja, hiszen ő nem személygépkocsit szerez be, hanem azt bérli. A személygépkocsi bérbevételére külön is nevesített adóelvonási tiltás nincs.
Ha a lízingbevevő fizetendő adója kisebb levonható adójánál, és az előzetesen felszámított adó összegét vissza kívánja igényelni, az adóhatóság az Áfa-törvény 48. § (4) bekezdésének a) pontjában megfogalmazott feltételek teljesülése esetén azt teljesíti. Amennyiben az adóalany a 48. § (4) bekezdésének b) pontjára kívánja adóvisszaigénylési jogát alapítani, akkor – ha pusztán a lízingtárgyat szerezte be adóvisszaigénylési joga nincs. Nem alapozza meg ugyanis a 48. § (4) bekezdés b) pontjában felállított feltétel teljesülését a teljes futamidőre fizetendő tőketörlesztő részletek áfájának kiegyenlítése. (A szóban forgó jogszabályhely a tárgyi eszköz beszerzésének kifizetését állítja feltételül.)
