Egy Cafeteria rendszer bevezetésével a vállalkozásoknak többféle célja lehet. Leggyakrabban az első számú célkitűzés a munkatársak motivációjának, elégedettségének és elkötelezettségének fokozása.

Mi a Cafeteria?

Egy Cafeteria rendszer bevezetésének többféle célja lehet. Elsősorban a munkatársak motivációjának, elégedettségének és elkötelezettségének fokozása a cél, de az adómegtakarítás is egyre inkább előtérbe kerül.

A Cafeteria bevezetése jelentős segítséget nyújt a munkavállalók megtartásához, illetve támogatja a legjobb munkatársak megnyerését. Ennek hitterében az áll, hogy a rendszer lehetőséget nyújthat a juttatásokhoz kapcsolódó személyes, egyénenként differenciált igények magas fokú kielégítésére.

Miért jó a munkáltatónak a cafertéria?

A célok másik köre a juttatások költségéhez és a jelenleg is elérhető adómegtakarításhoz kapcsolódik. A Cafeteria rendszer alkalmazásával könnyebben vilik lehetővé a juttatásokhoz kapcsolódó költségek tudatos kontrollja anélkül, hogy ez a munkavállalók rovására menne. Ez főleg abban nyilvánul meg, hogy a vállalat megtakaríthatja a nem, vagy kevéssé kihasznált juttatásokra feleslegesen kiadott pénzösszegeket (pl. kondi-terem bérlet, fenntartott étkezde, stb.), ezáltal a jövőben csak a valóban “felhasznált” juttatásokat kell finanszíroznia. Az átgondoltan kialakított rendszereknél napjainkban előtérbe kerül az adómegtakarítás is. Gondoljunk csak bele, milyen előnyökkel járhat, ha egy munkáltató által biztosított 10 000 forint juttatásból (mely a munkáltatónak ténylegesen is csak 10 000 forintjába kerül) a munkavállalónál a teljes 10 000 forint elkölthető nettó jövedelemként jelenik meg, teljesen adó- és járulékmentesen, természetesen legálisan. Mindkét fél részéről az adómegtakarítást lehet a legnagyobb előnyként megemlíteni.

Vannak olyan vállalkozások is, ahol bér-megtakarítási jelleggel alkalmazzák a választható béren kívüli juttatások rendszerét, mivel a munkavállalóknak nyújtott teljes juttatási „kompenzációs” csomagon (bér, fizetés, különböző ösztönzők, prémiumok, juttatások) belül nagyobb teret biztosítanak azoknak, amelyek adó- és költséghatékonyabbak. Bizonyos vállalkozások, pedig egyenesen nem a béremelés lehetőségét használják ki, hanem folyamatosan növelik a választható béren kívüli juttatások körét és összegét és kizárólag a jogszabályilag „kötelezően” előírt bérfejlesztéseket hajtják csak végre.

A Cafeteria rendszer a juttatások valós értékének és költségének kommunikálásit is elősegíti, így erősebben tudatosítja a munkatársakban, hogy mennyi is a számukra adott teljes juttatási „kompenzációs” csomag értéke (ez a sok esetben „természetesnek tekintett” egységes juttatások esetében nem történik meg).

Végül, de nem utolsó sorban gondoljunk csak bele, hogy napjainkban (főleg a magas adó- és járulékterhek miatt) rendkívül sok vállalkozás fizet úgymond zsebbe a munkavállalói számára az alacsony szinten bejelentett béren felül további összegeket. A Cafeteria rendszer ennek legalizálására is megfelelő lehetőséget biztosít. Sőt, a Cafeteria rendszerben kifizetett (és kis odafigyeléssel), mind a munkáltatói, mind a munkavállalói oldalról adó- és járulékterhektől mentes juttatások, teljes egészében legális költségként elszámolhatóak, és mint ilyenek, személyi jellegű egyéb kifizetésként, vagy jóléti juttatásként a társasági adóalapot csökkentő tételként jelennek meg.

Tehát összefoglalóan megállapítható, hogy az alábbi előnyökkel jár egy Cafeteria rendszer bevezetése a munkáltatónál:

  • munkaerő-megtartás,
  • ösztönzés;
  • tervezhető költségek;
  • adóoptimalizálás lehetősége;
  • költséghatékonyság;
  • magasabb munkavállalói jövedelmezőség;
  • a „zsebből” történő kifizetések adómentes legalizálásának lehetőségét nyújtja.