a) A munkáltató köteles a munkát úgy megszervezni, hogy minden munkavállalónak csak a munkakörébe eső feladatokat kelljen végeznie. A munkaviszonyok általában tartós jellege, illetőleg a munkaviszonyban végzendő munka körülményei folytán azonban előállhatnak olyan esetek, amikor a munkavállalót munkakörén kívüli munkára is igénybe kell venni. Az Mt. 2001. július 1-jén hatályba lépett módosítása  (2001. évi XVI. tv.9. §) kétfajta esetet különböztet meg, nevezetesen amikor a munkavállalót:

– eredeti munkakör helyett, illetőleg amikor
– eredeti munkaköre mellett

kötelezik  más  munkakörbe  tartozó  feladat  ellátására.  A  jogszabály  egyúttal  ezeket  az eseteket átirányításnak nevezi [Mt. 83/A. § (1) bek.].
Megjegyzendő, hogy a módosítással szemben többirányú kifogás is felmerül:

Egyfelől nem szerencsés a munkakörön kívüli foglalkoztatást kizárólag olyan módon kezelni, mintha ez mindig csak valamely más munkakörbe tartozó feladat ellátására irányulhatna. A munkakörön kívüli foglalkoztatásra ugyanis a gyakorlatban  nem csupán más munkakörbe tartozó feladat ellátása végett van szükség. Azt előidézheti például valamely elemi csapás (tűz, árvíz stb.) vagy következményei elhárításának indoka. Szükség lehet erre baleset vagy következményei elhárítása végett is. Előidézheti valamely hirtelen jelentkező tömeges jellegű feladat is (pl. beérkező vagon, szerelvény kirakása stb.), az ennek gyors ellátásához fűződő érdek miatt.

Nyilvánvaló pedig, hogy ezekben az esetekben nem, vagy legalábbis csak igen áttételesen lehet a feladat ellátását más munkakörbe tartozó feladat ellátásának minősíteni.

Nem  szerencsés azonban  az  említett  eseteknek  az  átirányítás  fogalom  alá vonása  sem. A mindennapi  életben  a  szóban  forgó  kifejezés  inkább  csak  az  olyan esetekhez  kapcsolódik, amikor  változik  a  munkavégzés  földrajzi  helye  is,  holott  a munkakörön kívüli foglalkoztatás legtöbb esetében nem ez lesz a helyzet.

Végül nem volt szerencsés az erre a kérdéskörre vonatkozó szabályozás átvitele –  a  Mt.  83/A.  §  (1)  bekezdését kivéve – a  munkaszerződés módosításáról  szóló szabályokhoz,  mivel  a  munkakörön kívüli foglalkoztatás  szóban  forgó  eseteit  épp  az  jellemzi, hogy azok kívül esnek a munkaszerződés-módosítás fogalomkörén. Rendszertanilag tehát ezeket helyesebb lett volna továbbra is a munkavégzésről szóló, tehát a jellemzően már  a  munkáltató  egyoldalú döntéseinek  keretet  adó  szabályok körében hagyni.

b)  A  munkakörön  kívüli  munka  (más  munkakörbe tartozó feladat) ellátásának elrendelését az Mt. több vonatkozásában korlátozza:

  • Az átirányítás a munkavállalóra nézve – különösen beosztására, képzettségére,  korára,  egészségi  állapotára  vagy  egyéb  körülményeire tekintettel  – aránytalan sérelemmel nem járhat [Mt. 83/A. § (2) bek.].
  • A munkavállaló munkakörén kívüli foglalkoztatása   természetesen csak ideiglenes  lehet. Ennek várható  tartamáról a munkavállalót  tájékoztatni  kell.  Az  Mt. egyúttal rendelkezik  ennek  lehetséges  leghosszabb  idejéről, miszerint  az  átirányítás alapján történő munkavégzés tartama – kollektív   szerződés eltérő rendelkezése hiányában – nem haladhatja meg naptári évenként a negyvennégy munkanapot. Ha az átirányítás   időtartama   egy   munkanapon belül a négy órát meghaladja,   ezt   egy munkanapként  kell  számításba  venni. Egy naptári  éven  belül  a  több  alkalommal elrendelt átirányítások időtartamát össze kell számítani [Mt. 83/A. § bek.].
  • A jogszabály másfelől összesített időkorlátot is előír, nevezetesen kimondja, hogy egy naptári éven belül az átirányítás (Mt. 83/A. §),  a kiküldetés (Mt. 105. §), a kirendelések [Mt. 106. §., 150. § (1) bek.] idejét össze kell számítani és ezek együttes időtartama – kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában – nem haladhatja meg a száztíz munkanapot [Mt. 83/A. § (4) bek.].
  • Ha az átirányítás a munkavállaló más munkahelyre való beosztásával  jár, ehhez a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv előzetes egyetértése is kell [Mt. 28. §  (1) bek.]. E rendelkezést kell alkalmazni az üzemi tanács tagjára is azzal az eltéréssel azonban, hogy ebben az esetben a szakszervezeti  szervet  megillető jogot az üzemi tanács gyakorolja [Mt. 62. § (3) bek.]. Ugyancsak alkalmazni kell az említett rendelkezést a munkavédelmi képviselőre is azzal az eltéréssel, hogy ebben az esetben pedig a szakszervezeti   szervet   megillető   jogot   a   munkavédelmi   bizottság,   annak hiányában  a  képviselőt  megválasztó  munkavállalók  jogosultak  gyakorolni  [1993.  évi XCIII. tv. 76. § (3) bek.].

A   gyakorlatban  problémát okozhat az aránytalan sérelem fennállásának megállapítása. Az aránytalan sérelem kérdésénél az összes  körülményre figyelemmel kell lenni. Ennek megfelelően egyrészt vizsgálni kell azokat a körülményeket, amelyek az adott esetben a munkakörökön kívüli munkavégzést indokolják (pl. a lehetséges kár nagysága, bekövetkezésének valószínű időpontja, a betöltendő munkakör fontossága).
Másrészt meg  kell vizsgálni a munkavállaló személyi  körülményeit  (beosztás,  kor, egészségi  állapot, családi körülmények  stb.). Tekintettel kell lenni arra  is,  hogy  ha  a munkát az egyik munkavállaló   helyett   személyi   körülményeire tekintettel   más munkavállaló  végezné,  ez  arra  a  munkavállalóra  nézve  milyen  következményekkel járna.  A  körülmények  tisztázása  és  egybevetése  után  lehet  eldönteni,  hogy  a  konkrét esetben az aránytalan sérelem fennáll-e vagy sem. Ebbe a kérdéskörbe tartozó további információkat nyújtanak az alábbi bírósági ítéletek is:

A drótvágó munkakörben foglalkoztatott, szívkoszorúér-szűkületben  szenvedő munkavállaló részére a 60-70 kg-os átlagos tömegű acélhuzal-tekercsek megemelésével járó átvétel még átmenetileg is aránytalan sérelmet jelent, ezért annak megtagadása   vétkes   kötelezettségszegésként   nem  értékelhető   (LB   M   törv.   I.   10 399/1980/3.)

Adott esetben az allergiás betegségben szenvedő, megváltozott munkaképességű munkavállaló azért tagadta meg a munkavégzést, mert a munkáltató –   bár ideiglenesen és orvosi javaslat alapján  – olyan munkakörben kívánta foglalkoztatni,amelyet álláspontja szerint egészségének károsodása nélkül nem tudott volna  ellátni. Annak eldöntése, hogy a munkavállaló egészsége  károsodása nélkül elláthatta volna-e a munkáltató által felajánlott munkakört, illetve nem járt volna-e ez az egészségi állapotára sérelemmel, az orvosszakértő feladata. Addig, amíg a kérdésben megnyugtató egészségügyi szakvélemény nem áll a bíróság rendelkezésére, nem lehet dönteni arról, hogy a munkavállaló részére egészségi állapota miatt ideiglenesen biztosított kertészeti segédmunkási munkakör egészségügyi szempontból megfelelt-e, illetve, hogy a felperes jogosan  tagadta-e  meg a munkavégzést  (LB  M törv. I. 10 057/1982/2. sz.).

A munkavállaló még átmenetileg sem osztható be azonban olyan, a munkakörén kívüli munkára, amelyre érvényesen alkalmazni sem lehetne.

c) Az Mt. szabályozza az átirányítás egyes eseteiben a munkavállalót megillető díjazás mértékét. Eszerint, ha

  •  a  munkavállaló  eredeti  munkaköre helyett lát  el  más  munkakörbe  tartozó feladatokat, az átirányítás időtartamára a ténylegesen végzett munka alapján illeti meg díjazás, de az nem lehet kevesebb az előző átlagkereseténél,
  • a munkavállaló a (saját) munkakörébe tartozó feladatok ellátása mellett lát el más munkakörbe eső feladatokat. Kétféle eset állhat elő:
    • akkor, ha az átirányítás következtében munkaidejének meghatározható részében lát  el  más  munkakörbe  tartozó feladatot, erre az időre  a ténylegesen végzett munka alapján  illeti meg díjazás, de az nem lehet  kevesebb  a munkavállaló átlagkereseténél [Mt. 83/A. § (6) bek.],
    • akkor pedig, ha a munkavállaló olyan módon végez  más munkakörbe tartozó feladatot, hogy a két munkakörbe tatozó munkavégzés időtartama nem különíthető  el, a munkavállalót a munkabérén felül külön díjazás illeti  meg.  (A törvény egyébként ezt az esetet tekinti helyettesítésnek.) Ennek a külön díjazásnak (tehát a helyettesítési díjnak) a mértékét az átirányítás alapján végzett munkára irányadó díjazás alapulvételével kell megállapítani [Mt. 83/A. § (7) bek.].