A vagyonosodási vizsgálatban kiemelt jelentőséggel bír az adózó e tárgyban tett nyilatkozata. A nyilatkozatban a vizsgált időszak tekintetében kell számot adni az adózónak a vagyoni, jövedelmi helyzetéről, nagyrészt a már ismertetett kérdéskör megválaszolásával és a válaszok hiteles dokumentálásával, alátámasztásával.

Az adózó nyilatkozata képes befolyásolni az ellenőrzés irányát, az ellenőrzési cselekményeket, mind jó, mind pedig rossz irányban. A nyilatkozat hitelessége szempontjából az is meghatározó, hogy azt az adózó mikor teszi meg.

Lehetőség szerint nyilatkozatot akkor tanácsos tenni, ha felkészültek a kérdésekből – ismerve az ellenőrzés célját – és megfelelő bizonyítási eszközökkel is rendelkeznek. A nyilatkozatot ugyanis jegyzőkönyvbe veszik és egy már megtett nyilatkozat módosítása, visszavonása előnytelen helyzetet teremt az adózó számára.

A nyilatkozat bizonyíték az adóhatóság kezében, és csak az adózón múlik, hogy ezt a bizonyítékot hogyan értékelik. Mit értek ez alatt ?

Az adóhatóság a vagyonosodási vizsgálat megkezdésekor – a megbízólevél átadásakor – részletekbe menő és főképp minden, az adózó vagyoni, jövedelmi viszonyára vonatkozó kérdésre választ vár az adózótól.

Az adózónak van választási lehetősége, a tekintetben, hogy a nyilatkozatot megtegye-e teljes körűen, vagy mintegy irányítva az ellenőrzést, csak azokban a kérdésekben nyilatkozzon, amelyek információi szerint a vagyonosodási vizsgálatot megalapozták. Célirányos, az adóellenőrnek feltett kérdésekkel az előzőek felmérhetők

Mondhatják, hogy ez időhúzás. Részben az is, de leginkább azt a célt szolgálja, hogy az adózó is információkhoz jusson az adóhatóság bizonyítási eszközeiről. Természetesen nem megtagadni kell a válaszadást, hanem a kérdés megválaszolását dokumentumok előkeresése címén egy későbbi időpontra lehet halasztani. Egyébként sem hasznos, ha az adózó az eljárás kezdetén minden bizonyítékot az adóhatóság rendelkezésére bocsát.

Ha tevőlegesen kíván részt venni a vagyonosodási vizsgálatban és tisztában akar lenni az adóhatóság következő ellenőrzési cselekményével, ügyeljen a sorrendiségre. Olyan kérdésben szolgáljon hiteles bizonyítékkal, amely felkeltette az adóhatóság érdeklődését, nem pedig olyanban, ami felkeltheti. Ez utóbbiakra készüljön fel.

A nyilatkozattétel elmulasztásáért az adózó nem mulasztási bírságolható; miután az általában hivatkozott szabály, amely 2008. január 1-jétől 200.000 Ft bírságot helyez kilátásba nyilatkozattétel elmulasztása, illetve tanúvallomás jogosulatlan megtagadása esetén nem alkalmazható a vagyonosodási vizsgálatban teendő adózói nyilatkozatra. /Ezt a megállapítást a bírósági gyakorlat is alátámasztja!/

A nyilatkozattétel megtagadása úgyszintén nem minősül az együttműködési kötelezettség megsértésének, vagy az ellenőrzés akadályozásának. Az már más kérdés, hogy az adóhatóság miként értékeli a vagyonvizsgálat egészét érintően az adózó ilyen lépését.

Adószakértőként a nyilatkozattétel teljes körű megtagadását nem tanácsolom. Hasznosabb az „együttműködés”, hiszen az adóhatóság a rendelkezésére álló és bizonyított információk alapján dönt, akár úgy, hogy megbecsüli az adózó jövedelmét az ellenőrzött időszakra, vagy annak egy részére.

A nyilatkozatban elmondottak adóhatósági ellenőrzése, a bizonyítékok értékelése

Az adóhatóság az ellenőrzés megkezdése előtt maga is rendelkezik információkkal. Az információk egyrészt a bevallások, adatszolgáltatások adatain (saját adatbázison, megelőző adatgyűjtésre irányuló ellenőrzések információi) alapulnak, másrészt más intézmények, hatóságok kötelező adatszolgáltatásaink. (Erről az előzőekben részletesen volt szó.) Az adóhatóság tehát az ellenőrzés során a magánszemély nyilatkozatában elmondottakat veti össze a rendelkezésére álló „kontroll-információkkal”, úgy, hogy további adatokat szerez be.