Az önkéntes nyugdíjpénztári befizetés egy hosszú távú előtakarékosság a nyugdíjas évekre. Ennek szükségességét a törvényalkotók már évek óta felmérték, hiszen kizárólag állami nyugdíj a folyamatosan minimálbéren bejelentett alkalmazottak, vállalkozók esetében nem fogja fedezni a megélhetéshez szükséges anyagi forrást. Ezért az Szja-törvény keretein belül akár a saját befizetéseket, akár a munkáltatói támogatásokat kedvezményekkel vagy mentességekkel segíti a jogalkotó.

Ha a munkáltató ezt a juttatást is adja a munkavállalóknak, akkor talán ők maguk is felmérik ennek szükségességét, és ebbe az irányba ösztönzik őket.

Az önkéntes nyugdíjpénztári támogatás esetén a munkáltató havonta pénztári befizetéseket utal a munkavállalóknak. Itt is nagyon fontos az egységes mérték, illetve, ettől el kívánunk térni, akkor a kialakított rendszert szabályzatba kell rögzíteni. Azok a munkavállalók, akik nem kívánják ezt a juttatási formát igénybe venni, nyilatkozatukat írásban tegyék meg.

Az összegyűlt pénzhez a munkavállalók különböző módon juttathatnak hozzá.

Ha a pénztártag a belépéstől számított 3 éven belül eléri a nyugdíjkorhatárt, akkor az egyösszegű kifizetés és a három évnél rövidebb járadék esetén adóköteles lesz az összegyűjtött pénz felvétele. Ha háromtól tíz évig terjedő tagság esetén éri el a tag a nyugdíjas kort, akkor folyamatos tagdíjfizetés esetén adómentesen lehet a pénzhez jutni.

Ha valaki 10 év tagság után sem éri el a nyugdíjas korhatárt, akkor adómentesen felveheti az összegyűjtött pénz hozamát. A tőke összevonandó egyéb jövedelemként adózna, ha felvennénk, így ezt nem éri meg a nyugdíjpénztárból kivenni.

10 év után a befizetett pénzek jövedelemtartalma évente 10%-kal csökken, így érdemes 20 évig várni, mert ekkor lehet azt adómentesen felhasználni.

Az önkéntes nyugdíjpénztári befizetéseknél ugyanúgy, mint a magán-nyugdíjpénztári befizetéseknél további előnyként jelentkezik, hogy a befizetett pénz a tag halála esetén nem vész el, hanem örökölhető.

2008-ban a munkáltató a munkavállaló tagdíjszámlájára havonta a minimálbér 50%-áig terjedő összegben utalhat át hozzájárulást adómentesen. (Ez 2008-ban 34.500 Ft/hó.)

Nagyon fontos a havi korlát figyelembe vétele. Az Szja-törvény 7. § (2) bekezdés c) pontjában foglaltak szerint, ha a munkáltató a hozzájárulást több hónapra előre egy összegben utalja át, akkor havonta fizetett hozzájárulásnak ez a havi összeg minősül, amelyet a munkáltató rendelkezése alapján az átutalást követően dátum szerint az egyes hónapokban ír jóvá a pénztár. Mindez azt jelenti, hogy ha előre utalunk egy hosszabb időszakot azzal, hogy a magánszemély javára ebből minden hónapban csak az adómentes határig írjanak jóvá befizetést, akkor nincs adókötelezettség. Ha viszont a magánszemély javára az átutalt hozzájárulást egyösszegben jóváírják, akkor a havi korlát feletti rész a magánszemély adóköteles jövedelmévé válik. Ez alól egyetlen kivétel az lehet, ha a legfeljebb három hónapra történő egyösszegű átutalás azért történik, mert a magánszemély tagi jogviszonyát tanúsító okirat szerint pénztári tagsága ekkor kezdődik.

Az önkéntes nyugdíjpénztári befizetés ellentétben az önkéntes egészségpénztári befizetéssel nem része az értékben maximált, béren kívüli juttatási keretnek. Így 2008-ban a havi 34.500 Ft adómentessége akkor is megmarad, ha a magánszemély az egyéb juttatásokból éves szinten már részesült 400.000 Ft-os értékben.

Az önkéntes nyugdíjpénztári támogatás csak a munkaviszonyban levőknél lehet adómentes juttatás. A nem munkavállalók, hanem pl. személyesen közreműködő tagok esetében általában a tag saját befizetésével történik az előtakarékosság ezen fajtája. Ellenkező esetben a juttatás a magánszemély jogviszonyos (összevonandó) jövedelmének számít, így adó- és járulékköteles lesz.

Aki önkéntes nyugdíjpénztár tagja, akkor a saját befizetése után rendelkezési jogosultság illeti meg. A rendelkezési jog alapja a tag által befizetett tagdíj. A saját befizetéssel esik egy tekintet alá, és így kedvezményre is jogosítja a munkáltatója által fizetett hozzájárulásnak az a része, amely a bevételnek nem számító részt meghaladja, ezért a pénztártagnál munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül.

A kedvezmény mértéke a rendelkezési jogosultságra jogosító összeg 30%-a, de az összeg nem lehet több mint 100.000 Ft, illetve a tárgyévre bevallott személyi jövedelemadó-kötelezettség mértéke. Kedvezőbb szabály vonatkozik azokra, akik a rájuk vonatkozó nyugdíjkorhatárt 2020. január 1-je előtt töltik be. Ekkor a rendelkezésre jogosító legmagasabb összeg nem 100.000, hanem 130.000 forint lehet.

Átvállalt magánnyugdíj-pénztári tagdíj

Amennyiben a munkáltató a fizetésre kötött megállapodás alapján átvállalja a magán-nyugdíjpénztári tagdíj fizetését, a magánszemélynek nem keletkezik adóköteles bevétele, és a jövedelem nem hoz létre társadalombiztosítási kötelezettséget.

Magánnyugdíj-pénztári tagdíj kiegészítése

A magánnyugdíj-pénztári tagdíjat a munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalás alapján kiegészítheti. A munkáltató a kiegészítést a magánnyugdíj-pénztárba fizeti be. Munkáltatónak a tételes egészségügyi hozzájárulásra sorrendben kötelezett kifizető minősül, akkor is, ha azt az adott időszakban nem kell megfizetnie. A magánszemélynek nem keletkezik adóköteles bevétele, ezért nem hoz létre társadalombiztosítási kötelezettséget sem.