Pénzügyi lízing az a tevékenység, amelynek során a lízingbeadó ingatlan vagy ingó dolog tulajdonjogát, illetve vagyoni értékű jogot a lízingbevevő megbízása szerint abból a célból szerzi meg, hogy azt a lízingbevevő határozott idejű használatába adja oly módon, hogy az a lízingbevevő könyveiben kerül kimutatásra. A használatba adással a lízingbevevő

  • viseli a kárveszély átszállásából származó kockázatot,
  • a hasznok szedésére jogosulttá válik,
  • viseli a közvetlen terheket (ideértve a fenntartási és amortizációs költségeket is),
  • jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kitöltött időtartam lejártával a lízingdíj teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részének, valamint a szerződésben kikötött maradványérték megfizetésével a dolgon ő, vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen.

Ha a lízingbevevő nem él e jogával, a lízing tárgya visszakerül a lízingbeadó birtokába és könyveibe. A felek a  szerződésben kötik ki a lízingdíj tőkerészét, amely a lízingbe adott vagyontárgy, vagyoni értékű jogszerződés szerinti árával azonos-, valamint kamatrészét és a törlesztésének ütemezését”.

Pénzügyi lízing esetei

A szűk értelemben vett pénzügyi lízingszerződés tehát ezen fogalom-meghatározás alapján alapvetően két személyre korlátozódik a lízingbeadóra és a lízingbevevőre. Pénzügyi lízing során a lízingtárgy megszerzésének vagy annak határozott idejű használatának kifizetése több részletben történik, s így a lízing két – egymástól elválaszthatatlan részből áll: tőke és kamattörlesztésből. Mindkét tételt, illetve azok egymás közti, belső arányát a felek – a lízingtárgy beszerzési árának, a lízing futamidejének, a törlesztés gyakoriságának, a megállapodás szerinti átlagos kamatlábnak a figyelembe vételével – állapítják meg.

A lízingbevevő nem feltétlenül szerez tulajdont a lízingtárgy felett, lehet hogy „csak” elővásárlási, lehet hogy „csak” vevőkijelölési joga van. A hitelintézeti törvény szerint: „pénzügyi lízing esetén a lízing tárgya lehet dolog és vagyoni értékű jog is.”

A lízingbevevő tehát nem feltétlenül szerez tulajdont a lízingtárgy felett, lehet, hogy csak elővásárlási vagy vevőkijelölési joga lesz, és ez vételi jogos, opciós ügyletnek minősül, ami a törvény értelmében pénzügyi lízing.