Bizonyos esetekben az adóhatósági irat nemcsak a képviselő, illetve meghatalmazott személy részére adható át.

Ez nagy kockázatot jelent az ügyfél részére, mivel az ügyéhez kapcsolódó irat olyan személy birtokába kerülhet, aki nincs tisztában az irat tartalmával és jelentőségével, s emiatt azt esetleg nem, illetve nem megfelelő időn belül továbbítja a képviselő vagy a meghatalmazott részére. Ennek pedig súlyos következményei lehetnek például egy I. fokú határozat esetében, amellyel szemben jogvesztő határidőn belül lehet fellebbezést benyújtani.

A képviselet szabályait az Art 7. §-a szabályozza a következők szerint.
Az Art. 7. § (1) bekezdése alapján magánszemélyt az adóhatóság előtt, ha nem kíván személyesen eljárni törvényes képviselője, meghatalmazás alapján az alábbi személyek képviselhetik:

  • ügyvéd,
  • ügyvédi iroda,
  • európai közösségi jogász,
  • adószakértő,
  • okleveles adószakértő,
  • adótanácsadó,
  • könyvelő,
  • számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság alkalmazottja, tagja,
  • más nagykorú személy.

Az egyéni vállalkozót ezen személyeken túl meghatalmazás alapján nagykorú alkalmazottja is képviselheti.

Az Art. 7. § (2) bekezdése alapján jogi személyt és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetet az adóhatóság előtt a rá vonatkozó szabályok szerint képviseleti joggal rendelkező személy, meghatalmazás alapján az alábbi személyek képviselhetik:

  • ügyvéd,
  • ügyvédi iroda,
  • jogtanácsos
  • európai közösségi jogász,
  • adószakértő,
  • okleveles adószakértő,
  • adótanácsadó,
  • könyvelő,
  • számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság alkalmazottja, tagja,
  • nagykorú alkalmazott.

Nem az Art. szabályozza, hogy az adóhatósági iratot kinek kell kézbesíteni, hanem a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni.

A Ket. lefektetett alapszabály, hogy az adóhatósági iratot a képviseletre jogosult személynek kell kézbesíteni. Amennyiben az eljárásban az ügyfél nevében nem a képviseletre jogosult személy (aki más személy részére meghatalmazást adhat a képviseletre) jár el, hanem meghatalmazás alapján más személy, akkor az iratot az adóhatóság kizárólag a meghatalmazott személy részére köteles kézbesíteni. A személyes megjelenésre történő felszólítást az arra kötelezett személy részére kell megküldeni, de erről egyúttal a meghatalmazottját is (ha van) értesíteni kell.

Az adóhatósági irat postai úton történő kézbesítésével kapcsolatban sem az Art., sem a Ket. nem tartalmaz konkrét rendelkezéseket.

E tárgyban 2004. április 27-től a postai szolgáltatások ellátásáról és minőségi követelményeiről szóló 79/2004. (IV. 19.) Korm. Rendelet (továbbiakban: Rendelet) előírásai hatályosak az Art.-tal és Ket.-tel összhangban.

Az Adó és Ellenőrzési Értesítő 2008. évi 7. számában került közzétételre az APEH elnökének 7004/2008. irányelve (továbbiakban: irányelv), amely 2008. június 20-tól lépett hatályba, s egyúttal hatályon kívül helyezésre került az Adó és Ellenőrzési Értesítő 2005. évi 10. számában közzétett 7006/2005. APEH irányelv (továbbiakban: régi irányelv), illetve az azt módosító 7009/2006. APEH irányelv, amely az Adó és Ellenőrzési Értesítő 2007. évi 1. számában jelent meg.

Az irat átvételére jogosult személyek között említi a régi és az új irányelv is az ún. helyettes átvevőt. A helyettes átvevő azért különleges státusú személy, mert részére meghatalmazás nélkül is kézbesíthető irat.

Postai kézbesítés esetén

A régi irányelv szerint helyettes átvevő lehet:

  1. a) a címhelyen lakó 14. életévét betöltött és a személyazonosság igazolására szolgáló okirattal [Rendelet 17. § (1) bekezdés] rendelkező közeli hozzátartozó és élettárs (a címzés helyén és postai szolgáltató helyen történő átvételkor is);
  1. b) a címzett bérbeadója, illetve a szállásadója, ha a címzettel azonos címen lakik (csak a címzés helyén történő átvételkor);

Az új irányelv helyettes átvevőként már nem említi a címzett bérbeadóját, illetve szállásadóját, függetlenül attól, hogy a címzettel azonos címen lakik.

A régi irányelv is leszögezte, hogy hivatalos irat a jogosult átvevőnek kézbesíthető, valamint az átvétel elismerése előtt a személyazonosságot, illetve átvételi jogosultságot a kézbesítő előtt igazolni kell.

Jogosult átvevő a címzett, jogi személynek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek címzett küldemény esetén a szervezet képviselője, a meghatalmazott; ha a címzett nem tartózkodik a címben megjelölt helyen és nincs meghatalmazottja, úgy a helyettes átvevő.

A régi irányelv szerint kizárólag akkor lehetett az iratot a helyettes átvevőnek kézbesíteni, ha a jogosult átvevőnek nem volt meghatalmazottja, valamint nem tartózkodott a postázási címen.

Az új irányelv értelmében helyettes átvevőnek minősül nemcsak a magánszeméllyel, valamint szervezet esetében annak képviselőjével, hanem a meghatalmazottal együtt lakó 14. életévét betöltött és a személyazonosság igazolására szolgáló okirattal rendelkező közeli hozzátartozója ] és élettársa (a címzés helyén és postai szolgáltató helyen történő átvételkor is) is.

A helyettes átvevőnek történő kézbesítést oly módon lehet kizárni, hogy a képviselő, illetve a meghatalmazott nyilatkozatot tesz az adóhatóság számára, amelyben kizárja a helyettes átvevőnek történő kézbesítését. Erre az új irányelv azon kitétele ad lehetőséget, amely szerint kizárólag akkor lehet az iratot a helyettes átvevőnek kézbesíteni, ha azt a jogosult átvevő eleve nem zárta ki.

Az új irányelv III. részében foglaltak szerint postai küldemény egyéb jogosult átvevőnek is kézbesíthető. Egyéb jogosult átvevő személynek minősül a szervezet székhelyén vagy telephelyén tartózkodó olyan személy, aki az átvétel tényét aláírásával és cégbélyegző használatával tudja igazolni.

Egyéb jogosult átvevő részére történő postai kézbesítés esetén mindhárom feltétel egyidejű fennállása szükséges, azaz:

  • a személy a szervezet székhelyén vagy telephelyén tartózkodjon, és
  • az irat átvételét aláírásával elismerje, és
  • cégbélyegzővel rendelkezzen.

A fentiek alapján jogszerűnek kell tekinteni a kézbesítést a gazdasági társaság székhelyén működő porta-, vagy ügyfélszolgálaton, ha az ott tartózkodó személy hajlandó átvenni az iratot és a tértivevényt aláírja, illetve lebélyegzi. Egyéb jogosult átvevő részére történő kézbesítést úgy lehet elkerülni, hogy a porta-, vagy ügyfélszolgálaton tartózkodó személyek részére az adóhatósági iratok átvétele nem engedélyezett és/vagy cégbélyegzővel sem rendelkeznek. Az adóhatósági iratok átvétele vonatkozó tilalmat írásos utasításban célszerű rögzíteni, mert az abban foglaltakra a porta-, vagy ügyfélszolgálaton tartózkodó személy az irat átvételének megtagadásánál hivatkozhat.

Sok esetben az adóhatóság tisztviselői személyesen végzik el az irat kézbesítését. Erre általában akkor kerül sor, ha az adóhatóságot szorítja a határidő, ezért a lassabb és körülményesebb postai út helyett a gyorsabb személyes kézbesítést választják.

A régi és az új irányelv hiányossága, hogy az adóhatóság tisztviselője által végzett kézbesítés szabályairól abszolút nem rendelkezik, arra vonatkozóan utalást sem tartalmaz.

Ettől függetlenül a régi és az új irányelvben foglaltakat kell(ett) alkalmazni akkor is, ha a kézbesítést az adóhatóság tisztviselői személyesen végzik ( végezték ) el. Ennek az az oka, hogy az adóhatóság tisztviselői hivatalos minőségben járnak el, így a postai küldemények kézbesítésére vonatkozó szabályok az irányadóak.