Szükséges a hivatásos sportoló előzetes hozzájárulása is. A kirendelés összes időtartama ilyenkor egy naptári éven belül 44 munkanapnál hosszabb is lehet. Egyébként a hivatásos sportoló csak a játékjog használati jogának ideiglenes átadása esetén rendelhető ki munkavégzésre más sportszervezethez. A kirendelés időtartama ilyenkor is hosszabb lehet, mint 44 nap egy naptári éven belül.

A hivatásos sportolónak a munkaviszony keretében kifejtett sporttevékenysége során történt balesete üzemi balesetnek minősül. A munkáltató, amennyiben a sportszövetség szabályzata ezt előírja, köteles a hivatásos sportoló javára élet-és sportbaleset-biztosítást kötni.

A sportolók jogviszonya

Tekintettel arra, hogy a hivatásos sportoló munkaviszonya határozott időre létesül, a munkaviszony megszűnése-megszüntetése is ennek megfelelően alakul. A munkaviszony megszűnik a munkavállaló halálával, a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, illetve a határozott idő lejártával. Megszüntetni e jogviszonyt azonban csupán közös megegyezéssel, vagy rendkívüli felmondással lehet. Ettől eltérő megszüntetésre csak a munkáltató sportszervezet jogosult, s csak akkor, ha a hivatásos sportolónak az egy évi, ha a határozott időből még hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre jutó átlagkeresetét megfizeti.

Ez alól kivételt jelent azaz eset, amikor a hivatásos sportoló versenyengedélyét a sportszövetség a hivatásos sportoló önhibájából visszavonja, ilyen esetben ugyanis a hivatásos sportoló az átlagkereset megtérítésére nem tarthat igényt, az egészségügyi alkalmatlanság esetét kivéve. A munkavállalói rendkívüli felmondás speciális nevesített eseteként tartalmazza a törvény azt az esetet, amikor a köztartozás fennállása miatt, vagy más okból a sportszervezet nem ismerhet a versenyrendszerben (bajnokságban), illetve abból utóbb kizárják. Ez esetben a sportoló rendkívüli felmondással élhet, hiszen ez a munkáltató súlyos szerződésszegésének minősül. Ezt a szabályt a sportszerződéssel rendelkező amatőr sportolókra is alkalmazni kell.

A munkajogban is érvényesülő felelősségi formákon túl a hivatásos sportoló úgynevezett sportfegyelmi felelősséggel is tartozik akkor, ha a sportszövetség verseny, igazolási (nyilvántartási) és átigazolási, illetve egyéb szabályzataiban foglalt kötelezettségeit vétkesen megszegi. E sportfegyelmi felelősség egyébként az amatőr sportolót, illetve a sportszakembert, s ezen felül még a sportszervezetet is terheli. Az új sporttörvény meghatározza az alkalmazható fegyelmi büntetéseket, melyek a szerint alakulnak, hogy ki a fegyelmi eljárás alá vonható alany. A hivatásos és amatőr sportolókra vonatkozó fegyelmi büntetés lehet a szóbeli figyelmeztetés, az írásbeli megrovás, a sportszövetség által adott kedvezmények legfeljebb egy évi időtartamra törtnő megvonása, csökkentése, pénzbüntetés, s ezen kívül a sportszövetség versenyein történő részvételtől legfeljebb 5 évre való eltiltás, valamint az igazolási és az átigazolási szabályok megsértése esetén az ideiglenes, vagy végleges átigazolásból legfeljebb 2 évre történő kizárás. A pénzbüntetés a hivatásos sportoló sporttevékenységéből származó éves átlagjövedelem 6 havi összegét nem haladhatja meg.

Amatőr sportolóra pénzbüntetés nem szabható ki. A sporttörvény a sportfegyelmi eljárás alapvető garanciális szabályait is meghatározza. E szerint a sportfegyelmi eljárást első fokon a sportszövetség sportfegyelmi bizottsága, másodfokon a sportszövetség sportfegyelmi szabályzatában meghatározott fellebbviteli szerv folytatja le. A pénzbüntetés, valamint a versenyekről történő eltiltás, és az átigazolásból történő kizárás fegyelmi büntetéssel szemben a határozat kézbesítésétől számított 30 napos jogvesztő határidővel az érintett keresettel bírósághoz, vagy a Sport Állandó Választott Bíróságához fordulhat. A Sport Állandó Választott Bíróság a választott bíráskodásról szóló törvény rendelkezései szerint jár el a sportszövetségek és tagjait, illetve a tagok egymás közötti sporttal kapcsolatos jogvitákban; a sportszövetségek, illetve, a sportolók és a sportszakemberek közötti sporttal kapcsolatos jogvitákban; valamint a sportszervezetek, illetve a sportolók, és a sportszakemberek közötti sporttal kapcsolatos jogvitákban. A hivatásos sportolók jogviszonya esetén, a munkaviszonyból eredő jogvitáiban a munkavégzés helye szerint illetékes munkaügyi bíróság jár el.