A társasági adó által elfogadott számviteli értékcsökkenés alkalmazása során nincs szükség arra, hogy a maradványértéket érvényesíteni kelljen. A számviteli értékcsökkenést tehát el lehet számolni a tényleges avulás szerint, míg az adólapot csökkenteni lehet a megengedett kulccsal.

Bizonyos esetekben az adózásban elfogadott értékcsökkenés azonos számviteli értékcsökkenéssel. Mindkét esetet az előnyünkre fordíthatjuk…

Az értékcsökkenés adózási szabályaiból világosan kikövetkeztethető, hogy párhuzamos számviteli és adózási értékcsökkenési nyilvántartást célszerű vezetni. A párhuzamos nyilvántartásokban eltér az elszámolható értékcsökkenés, főleg a számviteli szabályok szerint elszámolható eszközök és a maradványértékkel rendelkező tárgyi eszközök esetében (az adózásban ugyanis nincs maradványérték). Az adózók rendre a számviteli értékcsökkenés terén (pl. számítástechnika) éltek a lehető leggyorsabb elszámolási módszerekkel (abszolút értékben, vagy az első érvben arányosítás nélkül leírt 50 százalék, stb). 2003. január 1-jétől ezt az elszámolást igyekeztek az új előírással korlátozni, azzal, hogy az értékcsökkenést az aktiválást követő időre próbálják kiszámoltatni.

Ha a számviteli értékcsökkenést a törvény továbbra is hagyja érvényesülni, akkor azt az aktiválástól eltelt időtől függetlenül is alkalmazni lehet. Ezért nincs akadálya annak, hogy egy decemberben beszerzett számítástechnikai eszköz értékét – a számviteli politikával összhangban – már december során jelentősen avultassák, vagyis akár annak értékének felét is leírhatják, ráadásul mindezt azonos összegben érvényesíthetik a társasági adózásban is.

Ne alkalmazza ezt a trükköt az az adózó, ahol az adóhatósággal szemben felmerülő jogvitát a vezetőség, vagy a tulajdonos nem kívánja végigvezetni, az eljárás bizonyos szintjén inkább álláspontja érvényesítése nélkül visszavonulna (pl. a másodfokú adóhatóságtól kapott elutasító határozat kézhezvételekor)!

Ne alkalmazza ezt a trükköt az a vállalkozás, vagy egyéb szervezet, ahol nincs, és a közeljövőre sem valószínűsíthető társasági adó fizetési kötelezettség!

Évi 30 százalék leírás érvényesíthető az 1995. december 31-e után az adózó vagy jogelődje által üzembe helyezett, más által korábban még használatba nem vett, meghatározott vámtarifaszám alá tartozó tárgyi eszköznél. A bérbeadó eszközei között kimutatott, bérbe adott épület, építmény és ültetvény esetében 5 százalék, minden egyéb bérbe adott tárgyi eszköz után 30 százalék leírást számolhat el a bérbeadó.

A teljes adóévben a szálláshely szolgáltatás és vendéglátás körébe sorolt adózó a tárgyi eszközei között kimutatott és e tevékenységét közvetlenül szolgáló, hosszú élettartalmú szerkezetű épület után 3 százalék értékcsökkenési leírás érvényesíthető.

Az épületek után 2, 3 vagy 6 százalék leírás számolható el az épület jellegétől függően, hogy hosszú, közepes, vagy rövid élettartamú.

Az építmények után 2 százaléktól 25 százalékig terjedő mértékben érvényesíthető értékcsökkenési leírás az építmény jellegétől függően.

Ültetvények után 6, 10, 15, 4 vagy 5 százalék leírás számolható le az ültetvénycsoporttól függően.

A gépek, berendezések, felszerelések és járművek után 33, 20 (pl. járművek) vagy 14,5 százalék (minden egyéb leírási kulcs alá nem tartozó eszközök esetén) értékcsökkenési leírás érvényesíthető.

A számvitelről szóló törvény szerint elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírás számolható el az immateriális javaknál, az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogoknál, legfeljebb kétszázezer forint bekerülési értékű és a 33 százalékos leírási kulcs alá tartozó (pl. általános rendeltetésű számítástechnikai gépek, berendezések) tárgyi eszközöknél; továbbá tenyészállatok, kizárólag alapkutatáshoz, alkalmazott kutatáshoz vagy kísérleti fejlesztéshez használt tárgyi eszközöknél.

Értékcsökkenés elszámolása

Számviteli törvény alapján megállapított terven felüli értékcsökkenést lehet elszámolni az adóév utolsó napján állományban levő:

  • vagyoni értékű jogra, ha a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető;
  • kísérleti fejlesztés aktivált értékére, ha a befejezett kísérleti fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák vagy megszüntetik, illetve eredménytelen lesz;
  • olyan eszközre (kivéve beruházást), amelyre nem lehet vagy nem szabad a számviteli törvény szerint terv szerinti értékcsökkenést elszámolni;
  • az előzőekben nem említett szellemi termékre, tárgyi eszközre (ideértve a beruházást is), ha az eszköz megrongálódása elháríthatatlan külső ok miatt következett be.