Bár a számítógépes hálózat, illetve a munkavállalók számítógépes képzettségének hiányában e munkavégzési forma még nem terjedt el tömegesen Magyarországon, mégis szükséges volt végző munkavállaló által ellátandó feladatok meghatározására terjed ki, és a távmunkát végző munkavállaló a kárt e feladatok ellátásával összefüggésben okozta.

A munkáltató általános szabályok szerinti, objektív kárfelelőssége mellett a távmunkára

vonatkozó szabályok azt is rögzítik, hogy a munkáltató vétkessége esetén teljes mértékben felel a távmunkát végző munkavállalónak munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért abban az esetben, ha a kár bekövetkezte a munkáltató székhelyétől, telephelyétől elkülönült helyen nem a munkáltató által biztosított eszközzel történő munkavégzéssel, vagy a távmunkát végző munkavállaló által biztosított, és a munkaviszonyból eredő kötelezettség teljesítéséhez használt eszközzel áll okozati összefüggésben.

Távmunkavégzésre munkaerő-kölcsönzés esetén is van lehetőség, ekkor azonban a kölcsönbe adónak, és a munkavállalónak mind a munkaerő-kölcsönzésről, mind a távmunkavégzésről meg kell állapodnia. Távmunkára nem csak munkaviszony, hanem közalkalmazotti jogviszony, illetve közszolgálati jogviszony esetén is lehetőség van. Tekintettel arra, hogy a távmunka a szervezett munkavégzés egy formája, a munkavédelemről szóló 1993. évi CXIII. törvény módosítására is sort kellett keríteni a távmunkára vonatkozó szabályok bevezetésével egyidejűleg. Az egészséget nem veszélyeztető, és biztonságos munkavégzés körülményeinek megteremtése ugyanis a munkáltatót terhelő kötelezettség, melynek költségeit a munkavállalóra nem szabad áthárítani. Ugyanígy a munkáltató kötelezettsége a munkavégzéshez szükséges megfelelő munkaeszközök biztosítása is. Éppen ezért az Mvt. 86/A. §-a kifejezetten kimondja, hogy a munkavállaló által biztosított munkaeszközzel történő munkavégzés előtt az ilyen munkaeszköz használatát a munkáltató a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatot követően külön engedélyezni köteles. Az Mvt. 54. § (7) bekezdés b) pontja a munkáltató kötelezettségévé teszi, hogy az egészséget nem veszélyeztető, és biztonságos munkavégzés érdekében rendszeresen meggyőződjön arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket. Tekintettel azonban arra, hogy a munkavégzés távmunka esetén legtöbbször a munkavállaló lakásán, otthonában történik, s a munkavállaló ellenőrzési jogát is csak indokolt esetben gyakorolhatja, az Mvt. 86/A. § (4) bekezdés kifejezetten kimondta, hogy az 54. § (7) bekezdés b) pontjában leírt feladatok végrehajtása érdekében végrehajtott ellenőrzés indokolt esetnek minősül. A törvény külön meghatározza azt is, hogy kik azok a személyek, akik a munkavégzési helyként szolgáló ingatlan területére beléphetnek, és mik azok a feladatok (üzembe helyezés, kockázatértékelés, felülvizsgálat, balesetvizsgálat), amelyek elvégzése céljából a munkáltató vagy megbízottja a munkavégzés helyére beléphet.

A munkáltató tájékoztatási kötelezettsége az Mvt. rendelkezéseiből eredően is fokozott: a távmunkást köteles tájékoztatni a munkahelyi, munkavédelmi tanácskozási és érdek-képviseleti lehetőségekről, és gyakorlatról, továbbá az ezzel összefüggő feladatot ellátó felelős személyekről, elérhetőségük adatairól. A munkavédelemre vonatkozó szabályok megtartását a munkavédelmi felügyeletek bármikor ellenőrizhetik. A munkavégzés speciális helyére tekintettel azonban távmunka esetén ezt a jogukat nem gyakorolhatják előzetes értesítés nélkül. A személyhez fűződő egyik alkotmányos alapjog ugyanis a magánlakás sérthetetlensége, melyet nem sérthet azonban az a magatartás, amelyhez a jogosult hozzájárult. Ezért a törvénymódosítás kimondja, hogy a hatósági ellenőrzésről a felügyelet a munkáltatót és a munkavállalót az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 3 munkanappal tájékoztatni köteles. A munkáltató az ilyen céllal a munkavégzési helyként szolgáló ingatlan területére történő belépéshez szükséges hozzájárulást a munkavállalótól legkésőbb az ellenőrzés megkezdéséig köteles beszerezni.
A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (Met.) módosítása is szükségessé vált a távmunkára vonatkozó szabályok bevezetésével párhuzamosan. Az új szabály a munkaügyi ellenőrzés szempontjából nem tekinti munkahelynek a távmunkát végző munkavégzés céljára szolgáló lakóhelyét, ezzel biztosítva a magánlakás sérthetetlenségéhez fűződő alkotmányos alapjogi védelmet. A munkaügyi ellenőrzés a rendelkezésre álló, a munkáltató székhelyén, telephelyén megtalálható iratok alapján folytatható le.
A 2003. január 1-jétől hatályos foglalkoztatási törvény (Flt.) 19/C §-a szerint az ilyen foglalkoztatáshoz támogatás nyújtható.

Távmunka szerződés

amely egyrészről …………………………………………………………………………… (név, lakcím vagy székhely) mint munkáltató (a továbbiakban: Munkáltató), másrészről ………………………………………………………. (név, lakcím) mint munkavállaló (a továbbiakban: Munkavállaló) között jött létre a következő feltételek szerint:

1. A Munkáltató a Munkavállalót távmunkásként – munkaszerződés keretében határozatlan időre alkalmazza.

2. A Munkavállaló ………………………………….. munkakört lát el. A munkáját a munkáltató által rendelkezésére bocsátott munkaeszközzel (számítógéppel), a Munkáltató által biztosított anyaggal végzi.

3. A Munkavállaló munkavégzésének helye a Munkáltató telephelye, ahonnan az utasításokat kapja.
(Vagy: A Munkavállaló a munkát a lakóhelyén végzi.)

4. A Munkáltató a 2. pontban meghatározott munkavégzésért ………. forint bruttó összegű munkabért fizet, mely minden ledolgozott hónapot követő hó 5. napjáig esedékes.

5. A Munkáltató a Munkavállalónak a munkavégzés során felmerült rezsiköltségét az alábbiak szerint fizeti meg:
a) távmunka végzéséhez, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges számítógép, számítástechnikai eszköz megszerzésére fordított 50 000 forintot meg nem haladó kiadás;

b) távmunka végzéshez, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges számítógép, számítástechnikai eszköz megszerzésére fordított 50 000 forintot meghaladó kiadás esetében 33%-os leírási kulcs alkalmazásával, értékcsökkenési leírás címén megállapított összeg;
c) internet-használat díja; d) Munkavállaló lakásában műszakilag elkülönített munkavégzési helynek (szobának) fűtés, világítás és technológiai energiadíja

6. A munkaviszonyból származó jogok gyakorlásához, és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges kapcsolattartás feltételeiben a felek az alábbiak szerint állapodnak meg:

………………………………………………………………………………………………………………………….
A munkavégzéshez, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges eszközöket a Munkáltató biztosítja.
7/a. A Munkavállaló elektronikus elérhetőségének adatai az alábbiak:

……………………………………………………………………………………………………………………………………
7/b. A Munkavállaló elektronikus eszközelérhetőségével kapcsolatos adatait harmadik személlyel csak a távmunkát végző hozzájárulásával közölhet a Munkáltató.

7/c. A munkavégzés során felhasznált és keletkezett adatok védelméről a Munkáltató gondoskodik.

8. A Munkavállaló a munkaidő beosztását, és felhasználását maga jogosult meghatározni. A Munkáltató köteles nyilvántartani a Munkavállaló ügyelettel és készenléttel, valamint a Munkáltató által megjelölt helyen elrendelt munkavégzés idejével kapcsolatos adatokat.

9. Munkáltató kizárólag a Munkavállaló által ellátandó feladatok meghatározása tekintetében utasíthatja a Munkavállalót.

10. A munkavégzési helyre csupán a munkáltatói jogkör gyakorlója, valamint a munkavédelmi megbízott léphetnek be. A munkavédelemmel kapcsolatos hatósági ellenőrzésről a Munkáltató köteles legalább 3 munkanappal korábban tájékoztatni a Munkavállalót.

11. A szerződéssel nem rendezett kérdésekre a Munka Törvénykönyve rendelkezései az irányadók, különös tekintettel a 10/A. fejezetben meghatározott külön szabályokat.
Budapest, 0000. ………………………………………………………………………
…………………………………..                            …………………………………..
Munkáltató                                                            Munkavállaló