A munka szerteágazó világában léteznek olyan tevékenységek, amelyekben a megbízáshoz közelítő, speciális jogviszony alapján történik munkavégzés.
Ilyennek tekinthető többek között a gazdasági társaságok felügyelő bizottságainak tagjai által kifejtett munka. Őket a társaság legfőbb szerve választja, és tisztségük határozott időre szól. A minimum 3, maximum 15 főből álló felügyelő bizottság alapvető feladata az, hogy a gazdasági társaság legfőbb szerve részére ellenőrizze a társaság ügyvezetését. A felügyelő bizottság a tagok érdekében létrejövő testület, lényegében a taggyűlés saját ellenőrző szerve, melynek tevékenysége főleg az ügyvezetés eredményességének előmozdítására irányul. A felügyelő bizottság létrehozása fő szabályként nem kötelező, kivéve, ha részvénytársaságról van szó, vagy olyan korlátolt felelősségű társaságról, amelyben a társaság törzstőkéje 50 millió Ft-nál nagyobb összegű, továbbá, ha bármely gazdasági társaság teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak létszáma éves átlagban a 200 főt meghaladja. A felügyelő bizottság tagjait ugyanúgy, mint a vezető tisztségviselőket – határozott időre, de legfeljebb 5 évre kell megválasztani, illetve a társasági szerződésben (alapító okiratban, alapszabályban) kijelölni. Ugyanakkor ez nem egy egyoldalú jogügylet, hiszen a felügyelő bizottsági tagság hasonlóan a vezetői tisztséghez – nem a választással, hanem az érintett személy általi elfogadással jön létre. E tevékenység ellátásáért díjazást lehet megállapítani. A díjazás megállapítása nem kötelező, a tisztség ingyenesen is ellátható. Amennyiben díjazást állapítanak meg, annak mértékére sincs kötelező előírás.

A tiszteletdíj fejében végzett szolgáltatások

A társasházakról szóló 1997. évi CLVII. törvény rendelkezései szerint a tulajdonostársak döntésén múlik, hogy egyszemélyű ügyvezetés (azaz közös képviselő), vagy intézőbizottság látja el a társasház ügyvezetését. Mind a közös képviselő, mind az intézőbizottság lehet természetes személy, de jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság is. A közös képviselő (intézőbizottság elnöke) hívja össze a közgyűlést, készíti elő a közgyűlésen meghozandó határozatokat, majd gondoskodik arról, hogy a határozatok megfelelően kerüljenek végrehajtásra. A közös képviselő (intézőbizottság) évenként köteles költségvetési javaslatot készíteni, valamint az éves elszámolást kidolgozni. A közös képviselő, illetőleg az intézőbizottság elnöke a társasház törvényes képviselőjének számít. Ez a törvényes képviseleti jog kiterjed a bíróságok és más hatóságok előtti eljárásra is. A közös képviselő, vagy az intézőbizottság elnöke, vagy tagjai tevékenységüket díjazás ellenében látják el. A díjazás megállapítása a közgyűlés hatásköre, de a javaslatot a számvizsgáló bizottság terjeszti elő.

Magánszemély, jogi személy, és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (alapító) tartós közérdekű célra alapító okiratban alapítványt hozhat létre a Ptk. 74/A. §-a alapján. Az alapítvány elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából nem alapítható. Az alapítvány javára a célja megvalósításához szükséges vagyont kell rendelni. Az alapítvány jogi személy. Az alapító az alapító okiratban kezelő szervet (kuratóriumot) jelölhet ki, illetőleg ilyen célra külön szervezetet létrehozhat. Az alapító okirat vagy annak keretei között az abban megjelölt más szerv, vagy személy a kuratórium tagjának, és elnökének, valamint a felügyelő bizottság tagjának és elnökének is tiszteletdíjat állapíthat meg.

Az Flt. értelmező rendelkezései szerint kereső tevékenységnek számít minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár, továbbá kereső tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, valamint aki gazdasági társaság tevékenységében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés útján vesz részt, illetve aki társaság vezető tisztségviselője vagy a társasági szerződésben közreműködési/munkavégzési kötelezettsége/joga fel van tüntetve.

Az olyan munkavégzés, amelyért jogszabály alapján tiszteletdíj jár csak akkor minősül kereső tevékenységnek, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30%-át meghaladja. Ezen kívül a mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység akkor minősül kereső tevékenységnek, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni.

A munkavégzésre irányuló jogviszonyok palettája mint láthattuk rendkívül sokszínű. A foglalkoztatási formák bővülnek, és a jog igyekszik a megfelelő formákat, normákat kialakítani az új helyzetekre. Magam is egyetértek azon elképzelésekkel, amelyek szerint az atipikus foglalkoztatási formákat célszerű a munkajog keretein belül tartani, ehhez azonban a sokszor merev, vagy kiüresedett munkajogi szabályokat, a járulékfizetési rendszert újra át kell gondolni, s a szélesedő foglalkoztatási formákhoz rugalmas szabályozást kell társítani.