Talán felmerülhet a kérdés: hogyan kerül az adózott eredmény kivételi lehetőségei közé a törzstőke-leszállítás? A törzstőke a társaság részére véglegesen átadott pénz, melyet a tagok adózott pénzükből adnak be. Így ha ez leszállításra kerül, akkor már további adózás nélkül lehet hozzájutni.

A gazdasági társaságról szóló 2006. évi IV. törvény és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény sem ad lehetőséget arra, hogy a kft. tulajdonosa csak a jegyzett tőkéből vonjon ki vagyont.

A Gt. 160. § (2) bekezdése előírása szerint: A törzstőke tőkekivonással történő leszállításakor a tagokat megillető összeg megállapítása során számításba kell venni – a törzstőke arányában – a törzstőkén felüli vagyon összegét is. Amennyiben a saját tőke kevesebb, mint a jegyzett tőke összege, a törzstőke tőkekivonással történő leszállítása esetén először a veszteség rendezése miatti törzstőke leszállításáról kell dönteni.

A Számviteli törvény továbbá kimondja, hogy a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódóan – a jegyzett tőke leszállításával arányos – tőketartalékot és eredménytartalékot is ki kell vonni. Így ha a kft. saját tőkéje a jegyzett tőkét meghaladja, akkor a jegyzett tőke leszállításával arányos tőketartalék és eredménytartalék is megilleti a tulajdonost.

Ha a kft. saját tőkéje a jegyzett tőke alatt van, akkor a Gt. előbb hivatkozott előírása szerint a jegyzett tőke leszállításával először a veszteséget – az eredménytartalék negatív összegét – kell rendezni, majd a fennmaradó összeget vonhatja ki a kft. tulajdonosa.

A törzstőke-leszállítás tehát a saját tőke – törzstőkén kívüli – többi elemeiből történő kivonást is jelenti, mely az adójogviszony szerint már nem lehet mentes az adó alól.

A tőkeleszállítás adóköteles része után az adó mértéke az osztalékéval hasonló, viszont hatalmas különbség, hogy az szja a teljes jövedelemre 25%, míg az osztaléknál részben 25, részben 35%-os adóról van szó.

Mindkét esetben keletkezik egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség, és mindkét esetben csak a 450 ezer forintos feltöltési határig kell az ehofizetési kötelezettséget figyelembe venni.

Ha tehát:

  •    • éppen nem állunk beszámoló elfogadása előtt, hogy osztalékot hagyjunk jóvá,
  •    • ha év közben vagyunk, és nem kívánunk az osztalékelőleg miatt közbenső mérleget készíteni,
  •    • és van a jegyzett tőkének még leszállítható része (ha a tőkeminimumnak megfelelő 500 ezer forintos jegyzett tőkével rendelkezünk, nem beszélhetünk tőkeleszállításról),
  •    • akkor válasszuk a tőke leszállítását, hiszen így is kivehetjük a vállalkozásunkból a társasági adóval már leadózott eredményt.

Összehasonlítás

Hasonlítsuk össze egy példán keresztül, hogy milyen adóteher van az osztalék intézményén keresztül, illetve a tőkeleszállítás szabályai szerint a következő társaságnál:

  •    • jegyzett tőke: 3.000.000 Ft,
  •    • eredménytartalék: 82.000.000 Ft,
  •    • adózott eredmény: 15.000.000 Ft.

  A tagok 50.000.000 Ft bruttó jövedelemhez szeretnének hozzájutni.

1. Ha a beszámoló jóváhagyásával 50.000.000 Ft osztalékot megszavaznak.

2009-től nem kell megosztani 25, illetve 35%-kal adózandó részt, így az adókötelezettség:

          50.000.000×0,25=12.500.000 Ft

Eho kötelezettség:

          50.000.000×0,14, de maximum 450.000 Ft=450.000 Ft

Összes adókötelezettség:

          12.500.000+450.000=12.950.000 Ft

2. A tagok a beszámoló jóváhagyása után a tőke 50%-ának leszállítása mellett döntenek.

A tőkeleszállítás a jegyzett tőkéből és az eredményből arányosan kell, hogy megtörténjen:

           Jegyzett tőkéből: 3.000.000×50%=1.500.000 Ft

           Eredményből: 97.000.000×50%=48.500.000 Ft

A jegyzett tőke kivonása adókötelezettséggel nem jár, hiszen azt a tagok adózott pénzükből adták a vállalkozásnak.

Az eredményből történő tőkeleszállítás adókötelezettsége:

           Szja: 48.500.000×25%=12.125.000 Ft

           Eho: 48.500.000×14%, de max. 450.000 Ft=450.000 Ft

Összes adókötelezettség:

           12.125.000+450.000=12.575.000 Ft

A két variáció között a különbség 375.000 Ft a tőkeleszállítás javára.

A tőkeleszállítás nyilvántartásba vétele

A jegyzett tőke leszállításának cégbírósági bejegyzésével egyidejűleg a tulajdonosnak járó saját tőke összegét kötelezettségként kell kimutatni.

               T: 411              K: 45

   A kötelezettség rendezése történhet pénzben vagy egyéb más eszközben.

               T: 45                K: 38      ha pénzben történik a rendezése,

               T: 38                K: 46      adókötelezettségek levonása

Ha a kft. ezen kötelezettségét egyéb más eszközben kívánja teljesíteni, akkor az eszköz tekintetében az ügylet értékesítésnek minősül, függetlenül attól, hogy eszközt a tulajdonos a kft. alapításakor vagy a jegyzett tőke emelésekor apportálja, vagy az eszközt a kft. folyamatos működése keretében szerezte be. Az értékesítést az eszköz jellegének megfelelően az értékesítés nettó árbevételeként, egyéb bevételként vagy a pénzügyi műveletek bevételeként kell elszámolni. Ezt követően az eszköz értékesítéséből származó követelés és a tőkekivonással történő leszállításból adódó kötelezettség kerül beszámításra (összevezetésre).

              T: 31               K: 9          eszközátadás

              T: 31               K: 467      eszközátadás után fizetendő áfa

              T: 45               K: 31        követeléskötelezettség rendezése

Fizetőképességi nyilatkozat

Itt se feledkezzünk el az ügyvezető nyilatkozatáról. Arról, hogy az ügyvezető köteles írásban nyilatkozni a taggyűlésnek arról, hogy a tag javára végzett kifizetés, pénzbeli és/vagy nem pénzbeli vagyoni juttatás nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét, illetve a hitelezők érdekeinek érvényesülését. Ezt a nyilatkozatát 30 nap határidőn belül a cégbírósághoz be kell nyújtania.

Ha tehát a törzstőkét tőkekivonással leszállítjuk, és a törzstőke-leszállítást – azt követően, hogy a cégjegyzékbe bejegyzik – a tagok észére visszafizetjük, akkor (az osztalékhoz hasonlóan) az ügyvezető köteles nyilatkozni arról, hogy a társaság a kifizetést követően is eleget tud tenni fizetési kötelezettségeinek.

A fizetőképességi nyilatkozatot a cégbírósághoz kell benyújtani, így ennek eredményeként ez a nyilatkozat a cég iratai között az éves beszámoló letétbe helyezésekor, a törzstőke-leszállítás cégbírósági bejelentésekor a cég iratai között megtekinthető.