Hibaként értékelhető, hogy az adózók nem minden esetben járnak el kellő körültekintéssel a körbetartozások megelőzése érdekében, illetve, hogy a teljes körű jogszabályi ismeretek hiányában nem tudják a körbetartozás miatt kialakult problémát megfelelően kezelni. A vállalkozói körökben sajnos nem ismeretlen fogalom a körbetartozás, mely komoly problémát jelent a gazdaság szereplői számára. Azt csak becsülni lehet, hogy mekkora a körbetartozások összege, az e problémával leginkább érintett építőiparban 150 milliárd forintra teszik ezt az összeget. A körbetartozás, vagy lánctartozás más iparágakban is jelen

van, és különösen nagy veszélyt jelent a családi- a mikró- és a kisvállalkozásokra, hiszen itt akár 1-2 millió forintos kintlévőség is veszélybe sodorhatja a működőképességet.

Az Országgyűlés megalkotta a 2007. évi LXVIII. törvényt, melynek célja a vállalkozói körbetartozások mérséklése, a törvény a csődtörvényt, a közbeszerzési törvényt és a polgári törvénykönyvet módosítja egyidejűleg. A Csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. tv. (továbbiakban: Cstv.) módosítása azért vált szükségessé, hogy a hitelezők hatékonyabban tudják követeléseiket érvényesíteni.

Így változtak a csődeljárásra vonatkozó szabályok. Csődeljárásra az adós gazdálkodó kérelmére indul, abban az esetben, ha ehhez a hitelezői hozzájárulnak. A csődeljárás célja, hogy az adós a fizetőképességét helyreállítsa, tartozásait rendezze és így elkerülje a felszámolást.

A módosított szabályozás szerint az adós csődeljárás iránti újabb kérelmet mindaddig nem nyújthat be, amíg a korábbi csődeljárás megindításának időpontjában fennállt, illetve annak során keletkezett hitelezői igény kielégítésre nem kerül. Szigorítást jelent az is, hogy a csődeljárás során a hitelezők által adható fizetési haladék időtartamának legrövidebb ideje 90 napról 60 napra csökkent, a maximum továbbra is 120 nap maradt.

Ezzel egyidejűleg változtak a felszámolás megindításával kapcsolatos szabályok is. Ha a felszámolási eljárás lefolytatását a hitelező kérte, és a bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül nem utasította el, a bíróság a kérelem benyújtásáról – a kérelem egy példányának megküldésével – haladéktalanul értesíti az adóst. Az adós köteles az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a bíróságnak nyilatkozni arról, hogy a kérelemben foglaltakat elismeri-e. Ha az adós a kérelemben foglaltakat elismeri, egyidejűleg nyilatkoznia kell arról is, hogy kér-e a tartozás kiegyenlítésére haladékot, illetve be kell jelentenie a számláit vezető valamennyi pénzintézet nevét és az ott vezetett számlák számát. Ha az adós a fenti határidőn belül a bíróságnak nem nyilatkozik, a fizetésképtelenség tényét vélelmezni kell.

A módosítások következtében egyszerűsödtek az adós fizetésképtelenségének megállapítására vonatkozó szabályok. A Csőd tv. 27. § (2) bekezdés a) pontja szerint az adós fizetésképtelennek minősül, ha a szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 15 napon belül sem egyenlítette ki, vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólítására sem teljesítette. A módosítás előtt akkor volt megállapítható a fizetésképtelenség, ha az adós a tartozást korábban sem vitatta, és a fizetési felszólításban a felszámolás megindítására is figyelmeztették.

A módosult szabályok szerint az adós a tartozást legkésőbb a hitelező fizetési felszólítás átvételét megelőző napig írásban vitathatja. Amennyiben az adós vitatása elkésett, de a tartozást kiegyenlíti ez nem minősül tartozás elismerésnek, a teljesítés polgári per során visszakövetelhető.

A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. tv. több rendelkezése módosult, melyek közül az alábbiakat emelem ki:

A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés kivonatát az ajánlatkérőnek közzé kell tennie a saját honlapján, az üzleti titkok azonban nem hozhatók nyilvánosságra. Az ajánlattevők érdekét szolgálja az a rendelkezés is, hogy semmis a közbeszerzési szerződés, ha kizárja, vagy korlátozza az ajánlatkérő felelősségét szerződésszegés esetén vagy a ha a polgári törvénykönyv késedelmi kamatra vonatkozó szabályaitól a jogosult terhére eltér.

Fontos módosítás az is, hogy az ajánlattevőnek vállalnia kell, hogy nyertessége esetén az általa kötött alvállalkozói szerződésben magára vonatkozó kötelezettségként szerepelteti a közbeszerzési törvény teljesítés elismerésére, ellenszolgáltatás megfizetésére, felelősség korlátozásra, késedelmi kamatra, beszámításra vonatkozó szabályait. Ezek a rendelkezések az alvállalkozók érdekeit védik, mint ahogy az is, hogy ha a fővállalkozó az alvállalkozójának a díj kifizetését megtagadja, akkor ezt öt napon belül jelentenie kell az ajánlatkérőnek, ha ezt elmulasztja, akkor a fizetés elmulasztását az alvállalkozó jelentheti az ajánlatkérőnek. Erről az ajánlatkérő a honlapján tájékoztatást tesz közzé.

További lényeges változás, hogy az ajánlatkérő legkésőbb az ajánlattevő teljesítésétől, vagy az erről szóló írásbeli értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles a teljesítés elfogadásáról, vagy a teljesítés elismerésének megtagadásáról írásban nyilatkozni. A módosítás szerint a fizetési határidő a teljesítéstől számított 30, Uniós forrásból támogatott közbeszerzések esetén 60 nap, a felek megállapodhatnak halasztott vagy részletekben történő teljesítésben, illetve ettől a szabálytól törvényi rendelkezés is eltérhet. Amennyiben az ajánlatkérő a fizetést határidőben nem teljesíti az ajánlattevő azonnali beszedési megbízás benyújtására jogosult.

A Polgári törvénykönyvet érintő módosítás az építési szerződésekre vonatkozik, az új jogszabályi rendelkezés törvényen alapuló jelzálogjogot keletkeztet az építési vállalkozók érdekei védelmében. A vállalkozót a megrendelő tulajdonát képező, a szerződés szerinti munkák végzésére szolgáló ingatlanon – díjkövetelése erejéig – jelzálogjog illeti meg, amely a szerződéskötés ténye és a vállalkozó kérelme alapján a jelzálogjognak az ingatlan nyilvántartásba történő bejegyzésével jön létre; az ezzel ellentétes rendelkezés semmis. Ha a megrendelő a vállalkozó díját kiegyenlítette, a vállalkozó köteles a jelzálogjog törléséhez hozzájárulni, az ennek elmulasztásából származó kárért felelős.

A rendelkezés szélesebb kör érvényesülését segíti, hogy a megrendelő tulajdonát képező ingatlannak kell tekinteni azt az ingatlant is, amelynek tulajdonosával való viszonyában a megrendelőnek, vagy a megrendelőhöz való viszonyában a tulajdonosnak többségi befolyása áll fenn, illetve amelynek tulajdonosa és a megrendelő ugyanazon jogi személy többségi befolyása alatt áll.

Azon túl, hogy a kintlévőségek megnehezítik a vállalkozások működését, az adózás szempontjából is súlyos következményekkel kell számolniuk a vállalkozásoknak. Az egyik legsúlyosabb jogkövetkezmény, hogy ha a vállalkozó kiállítja a számlát az abban feltüntetett adót akkor is meg kell fizetnie, ha a számla befogadója nem egyenlítette ki a számla ellenértékét. A számla nettó értékét pedig a követelések között kell nyilvántartani, és abban az esetben, ha a követelés a számviteli törvény szabályai szerint behajthatatlannak minősül, lehetőség van a követelés leírására.

Abban az esetben, ha az adózó az áfa fizetési kötelezettségét elmulasztja, egy esetleges ellenőrzés során az adókülönbözet a terhére megállapításra kerül, attól függetlenül, hogy a számla pénzügyi rendezése nem történt meg.

Másik lehetséges hiba lehet, hogy az adózó olyan követelést vezet ki a könyveiből, mely a számviteli törvény előírásai szerint nem minősül behajthatatlannak és ehhez kapcsolódóan elmulasztja megnövelni a társasági adó alapját.

Gyakran előfordul, hogy a vállalkozások a körbetartozások miatt nem tudják adókötelezettségeiket teljesíteni, így köztartozásuk keletkezik. A köztartozás léte tovább nehezíti a vállalkozás létét, hiszen ez nehezíti a hitelhez jutást, nem indulhat pályázatokon, és legvégső esetben sor kerülhet az adóhatósági végrehajtásra, ennek eredménytelensége esetén pedig a felszámolás elrendelésére.

A körbetartozások kivédése:

A körbetartozás az egész gazdaságot átható jelenség, így szinte lehetetlen elkerülni, egyedül arra van mód, hogy körültekintő eljárással ezt a veszélyt a vállalkozások mérsékeljék, hiszen egyébként saját működőképességüket sodorják veszélybe. Nagyon fontos, hogy a vállalkozások a szerződéses partnerükről, a lehető legtöbb információval rendelkezzenek, például: tulajdonosi kör, a megbízó mérleg adatai, szerepel-e a legnagyobb, adótartozást felhalmozók listáján, vagy épp ellenkezőleg minősített adózó-e. Érdemes arról is tájékozódni, hogy állt-e a megbízó csőd- vagy felszámolási eljárás alatt. A leglényegesebb az, hogy a megbízó fizetési hajlandóságáról tájékozódjon a vállalkozás, erre lehetőség nyílik az Ipartestületek Országos Szövetségén keresztül.