A jogi személyek és a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok egyszerűsített vállalkozói adóalanyiságának megszűnése

A megszűnő bevallást az adóalanyiság megszűnését követő:

30 napon belül köteles beadni => az Egyszerűsített vállalkozói adótörvény
szerinti bevételi nyilvántartást vezető jogi személyiség nélküli gazdasági társaság,
150 napon belül köteles beadni => a Számviteli törvény hatálya alá tartozó
adózó,

Beszámoló-készítési kötelezettség megszűnéskor nem vonatkozik a közkereseti társaságra és a betéti társaságra, ha az Egyszerűsített vállalkozói adótörvény szerinti egyszerűsített bevételi nyilvántartást vezette.

Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alól kikerülő és a Számviteli törvény hatálya alá visszakerülő közkereseti társaságnak és bevételi társaságnak tételes leltárral alátámasztott, független könyvvizsgálóval hitelesített nyitómérleget kell készíteni. A beszámoló kiegészítő mellékletében pedig külön utalni kell, az Egyszerűsített vállalkozói adótörvény szerinti nyilvántartásról a Számviteli törvény szerinti nyilvántartásra történő visszatérésre.

Társasági adó vonatkozásában az egyszerűsített vállalkozói adóalanyiság alatti időszakban elszámoltnak kell tekinteni az értékcsökkenési leírást (a más által kibocsátott bizonylaton feltüntetett bekerülési értékre vetítve) és az összes költségnek minősülő kiadást, juttatást, továbbá költségként, ráfordításként kell elszámoltnak tekinteni az adóalanyiság megszűnésekor a nyitó mérlegben szereplő bekerülési értéknek az adóalanyiság keletkezését megelőző adóév beszámolójában kimutatott bekerülési értéket meghaladó részét. Az előző időszakról fennmaradt, elhatárolt veszteség érvényesítésénél elszámoltnak kell tekinteni az Egyszerűsített vállalkozói törvény hatálya alatti adóévekben, adóévenként 20-20 százalékot. Az adókedvezmények esetében az adóalanyként lezárt adóévet kell figyelembe venni, az olyan adókedvezmények tekintetében, amelyet az adózó a Társasági és osztalékadóról szóló törvény rendelkezései szerint meghatározott számú adóévben vehet igénybe.

A Számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság megszűnése esetén, az adóalap megállapításakor az összes bevételt növeli, ha a kibocsátott számla ellenértéke nem folyt be, vagy az említett összeg a bevétel megszerzésének időpontjára vonatkozó szabály alapján, a számla kibocsátásának napját követő 30. napon még nem vált bevétellé, a pénzügyi rendezés hiánya miatt.

Ezek a bevételek, a bevételi nyilvántartást vezető közkereseti társaság és betéti társaság, egyszerűsített vállalkozói adóalanyisága megszűnése esetén, egyszerűsített vállalkozói adóköteles bevételek.

Az egyszerűsített vállalkozói adóalanyiság megszűnésekor a vállalkozásba befektetett összeg meghatározása

Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alól kikerült vállalkozások esetén meg kell állapítani, hogy mit kell a magánszemély adózott vagyonából a vállalkozásba befektetett összegnek tekinteni annak függvényében, hogy milyen nyilvántartást vezetett.

A magánszemély adózott vagyonából a vállalkozásba befektetett összeg
Szt. hatálya alá tartozó                            Szt. hatálya alá nem
adózók esetében                                    tartozó adózók esetében
Az egyszerűsített vállalkozói                   Az egyszerűsített vállalkozói
adóalanyiság időszaka alatt                  adóalanyiság utolsó adóévét
keletkezett:                                               követő üzleti év nyitómérlegében kimutatott

 Eredménytartalék                                         Saját tőke
+ Mérleg szerinti eredmény                      – Értékelési tartalék
= Együttes összege követő üzleti év       – Osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkentő tétel értéke
nyitómérlegében kimutatott                      = Együttes összege

A vállalkozásba befektetett összegnek kell tekinteni az osztalékból, a vállalkozásból kivont, valamint az árfolyamnyereségből származó jövedelem meghatározásakor a fentiekben meghatározott összegből a magánszemély részesedése alapján arányosan jutó részt.