Egy vállalkozás beindításakor szükséges az olyan stratégia megfogalmazása, amely segít az operatív lépések megalapozásában. Tulajdonképpen már az induláskor kialakulhat a vállalkozás mindennapi életének vezérfonala, amivel könnyebbé válik a cég vezetése. Azért is fontos már az alapításkor tervet készítenünk, mert ha hozzászoktunk a stratégiai terv nélküli vezetéshez, akkor a későbbiekben csak igen nagy nehézségek árán lehet a már kialakult gyakorlaton változtatni. De azért is fontos az induló terv kidolgozása, hogy még időben reagálni tudjunk az esetleges piaci veszélyekre, amelyek friss belépőként nem biztos, hogy észre vennénk.

A vállalkozói stratégiaalkotás

Fontos meghatároznunk, hogy tulajdonképpen milyen vállalkozást is akarunk létrehozni, azaz milyen értékek, illetve milyen normák szerint szeretnénk megszervezni. Természetesen ebben nagy befolyással van a vállalkozó környezete is. Tulajdonképpen az induló stratégia megalkotása már közvetlenül elvisz minket a stratégiaalkotás következő szakaszához, vagyis a jelen stratégiánk problémáinak felismeréséhez. Tekintve, hogy a stratégiaalkotás folyamatszerű, szükséges időnként ellenőrzéseket beiktatnunk és az esetleges korrekciókat elvégeznünk.

Stratégiai szempontból azt tekinthetjük problémának, ha az jelentősen befolyásolja a vállalkozás egészének jövőjét. Legelőbb azt kell felmérni, hogy a jelenlegi stratégia milyen következményekkel ját – figyelembe véve a vállalkozás környezetét is. Ehhez folyamatosan figyelemmel kell kísérnünk a piaci trendeket, az ágazati fejlesztéseket, az érintett technológiai újításokat, a makrogazdasági kilátásokat, és persze leginkább a versenytársak tevékenységét. A kérdés amit ilyenkor fel kell tennünk: figyelembe véve a környezet jellemzőit, még mindig érvényesnek, illetve megfelelőnek tartjuk-e a jelenlegi stratégiánkat? Jelentkezett-e valamilyen új lehetőség esetleg valamilyen veszély?

Ezután következhet a különféle pénzügyi és működési mutatók elemzése és kiértékelése. Az ilyen mutatószámok sokszor segíthetnek konkretizálni a problémákat, olyanokat is, amelyeket korábban csak sejteni lehetett. Az ilyen bizonyítékokkal könnyebben hozhat döntést a vállalkozás vezetője, de figyelembe kell venni a számok pontos tartalmát és nem szabad hibásan értelmezni. Az ilyen elemzés pontosan megmutatja, hogy hol szükséges beavatkozni a működési és stratégiai folyamatokba. További vizsgálatokat érdemes még tenni a különböző funkcionális területeken, úgy mint a marketing, a termelési, logisztikai, szervezeti felépítési, és fejlesztési területeken is.

Az elemzésekkor fontos figyelnünk egyrészt a nagyon gyengén teljesítő, másrészt a potenciális lehetőségeket magában hordozó területekre. A tervekben foglalt
elvárásokhoz képest gyengébb teljesítmények, a környezeti fenyegetések, szervezetiellentétek, a piaci részesedés elmaradása, versenyelőny eltűnése, mind tünetként fogható fel a problémákat illetően. Gyakran azonban a tünetek csak a mélyebben gyökerező problémák jelei, ami miatt további vizsgálatokra van szükség.

Ha a problémát sikerült megtalálnunk, akkor következő lépésként azonosítani kell a probléma kiindulási helyét. Az alapvető problémák sokféle formában jelenhetnek meg, így például túlzott erőforrásigénnyel, kimarad a vállalkozás speciális képességeinek kihasználása, nincs elegendő versenyelőnye a vállalkozásnak, vagy nem teszünk elegendő lépéseket a veszélyek elkerülésére. De jelentkezhet egyszerű munkaszervezési gondokban is. Az ilyen problémák esetén fel kell mérnünk, hogy a jövőben milyen
következményekkel járhat az ilyen veszély a vállalkozás jövőjét illetően fennmaradhate a vállalkozás, és ha igen, akkor milyen formában, mekkora sikerrel.

A stratégiai problémák kiindulópontjának feltárása után a legjobb, ha különböz, változatokat fogalmazunk meg a megoldásokra. Ezeket a változatokat a vállalkozás vezetőjének (praktikusan a vállalkozónak) kell átlátnia, hogy választani tudjon a legjobb megoldás közül. Nem szabad ugyanakkor megfeledkezni a rendelkezésre álló erőforrások (tőke, anyag, munkaerő, információ) szűkösségéről sem. Következő lépésként értékelni kell a kidolgozott változatokat a befolyásoló tényezők közti kapcsolatokat figyelembe véve.

Az összehasonlításkor a következőket kell vizsgálni:

− vizsgálni kell a megoldások hatékonyságát,
− össze kell vetni a vállalkozás képességeit a rendelkezésre álló erőforrásokkal,
− meg kell határozni a különböző változatok versenyelőnyeit,
− a változatokat össze kell vetni a vállalkozás értékrendjével,
− meg kell becsülni a változatok jövőbeni problémáinak mértékét.

Mivel a stratégiai problémák megoldására keressük a választ, így a folyamat tulajdonképpen optimalizálásról szól, amikor is az egyes tényezők egymásra való hatását kell vizsgálni. Az ilyen folyamat másik jellemzője, hogy a problémák kiindulási pontját keresve a vezetést egyik legnagyobb próbatétel elé állítja. Így adódhat az, hogy lételem a vállalkozó magabiztos és határozott döntési képessége.

A vállalkozói stratégiaalkotás utolsó fázisaként azonosítani kell azokat a tényezőket, amelyek a döntés szempontjából meghatározó fontosságúak. Mivel ezen tényezőknek egész listája készíthető ilyenkor, érdemes egy rangsort felállítani közöttük, és a listán így előre kerülőket szükséges figyelembe venni a döntéshez. Az átláthatóság kedvéért nézzük az alábbi táblázatot, amely a stratégiaalkotás folyamatát mutatja be az egyes lépéseknél megválaszolandó kérdésekkel együtt. Ezt a folyamatot a gyorsabb és hatékonyabb információáramlás miatt akár csoportosan is végezhetjük a vállalkozásban.

1. lépés a jelenlegi stratégia megfogalmazása
− Milyen stratégiát követ jelenleg a vállalkozás?
− Milyen üzleti eredmény akarunk a vállalkozásunkkal elérni?
− Milyen üzleti tevékenységet kellene a vállalkozásnak folytatni (környezeti felelősségvállalás, versenytársak, alkalmazottak, vásárlók, beszállítók)?

2. lépés a stratégiai problémák feltárása
− Milyen felismerhető trendek vannak a vállalkozás környezetében (fenyegetések és/vagy elmulasztott lehetőségek)?
− Problémát jelent-e, ha a vállalkozás a jelenlegi stratégiája mentén halad tovább?
− Az eddigi működés során felszínre kerültek-e jelentős gyenge és/vagy kihasználatlan erős pontok?
− Melyek a jelenlegi helyzetben a releváns tényezők?
− Érvényesnek tekinthető-e a jelenlegi stratégia?

3. lépés a problémák kiinduló pontjainak megtalálása
− Elegendők-e a jelenleg rendelkezésre álló erőforrások?
− Megfelelően vannak kihasználva a vállalkozás speciális képességei?
− Megfelelő versenyelőnnyel rendelkezik-e a vállalkozás?
− Kihasználja-e a vállalkozás a környezeti lehetőségeket ezzel a stratégiával, illetve megfelel a környezeti veszélyeknek?
− Tartalmaz-e a stratégia a vállalkozás szempontjából inkonzisztens elemeket?
− Milyen egyéb figyelembe veendő tényezőket lehet azonosítani?
− Melyek a stratégiai problémák valós kiindulópontjai?

4. lépés új stratégiai változatok megfogalmazása
− Melyek a lehetséges változatok a stratégiai problémák megoldására?
− Korlátozzák-e a vállalkozás erőforrásai és képességei a megoldási változatokat?
− Milyen mértékben és hogyan befolyásolja, korlátozza a vállalkozó értékrendje a változatokat?
− Milyen mértékben és hogyan befolyásolja, korlátozza a vezetés felelősségérzete a stratégiai változatokat?
− Mely stratégiai változatokat lehet elfogadni?

5. lépés az új stratégiai változatok kiértékelése
− Mely stratégiai változatokat minősítjük a legjobbnak a problémák megoldására?
− Melyik stratégiai változat felel meg leginkább a vállalkozás képességeinek és    erőforrásainak?
− Melyik stratégiai változat biztosíthatja a legnagyobb versenyelőnyt?
− Melyik stratégiai változat felel meg leginkább a vezetés értékrendjének?
− Melyik stratégiai változat felel meg leginkább a vezetés felelősségérzetének (társadalmi és környezeti)?
− Melyik stratégiai változat idézheti elő a jövőben a legkevesebb problémát?

6. lépés az új stratégia kiválasztása
− Milyen rangsor alakítható ki az előző pontban felsorolt ismérvek szerint?
− Mely stratégiai változat kerül elfogadásra?
− Hogyan ellenőrizhető az új stratégia a működés közben?
− Mikor érdemes az elfogadott stratégiai változatot újra vizsgálni?

Vállalkozói stratégia

Egy vállalkozás stratégiája olyan irányvonalnak tekinthető, ami összetettségéből fakadóan több részelemből kell álljon. A vállalkozó feladata ezeknek a részeknek a megtalálása és egységes keretbe való összefogása, amivel nagyobb eséllyel indulhat el életútján a frissen alakult vállalkozás. A jól kidolgozott stratégia segít megszervezni a munkát a vállalkozás minden érintettje (ügyfelek, alvállalkozók, munkavállalók, szakmai és egyéb szervezetek) számára, ami a mindennapi hatékonyság mellett biztosítani tudja a jövő fejlődési lehetőségeit is.

A fejezetnek nem titkolt célja, hogy megismertesse és elfogadtassa a vállalkozókkal a stratégiai tervezés szükségességének tényét. Egy vállalkozás stratégiáját leginkább az határozza meg, hogy ez esetben a tulajdonosi és a vezetői funkciók egy személyben összpontosulnak, amitől a kockázatvállalás és a kezdeményez,készség előtérbe kerül. Ezért nagyban meghatározza a stratégiát az új lehetőségek keresése, hiszen egy vállalkozó gondolkodásmódjában központi helyet foglal el a pozitív lehetőségek keresése.

Mivel hiányoznak a nagy cégekre jellemző lomha és formális eljárások, minden döntés magától a vállalkozótól függ, akinek tulajdonképpen a saját kezébe koncentrálódik a vállalkozás minden hatalma és felelőssége.
A nagy profit reményében sokszor jellemző a bátor lépések, a merész változtatások megtétele, ami természetesen a kockázatvállalási készséggel van összefüggésben. Talán nem olyan egyértelmű, de a vállalkozások stratégiájának központi célja a folyamatos növekedés is, ami könnyebben belátható, ha kizárjuk a kényszervállalkozásokat. A teljesítmény mérésének egyik legjobb eszköze és legegyszerűbb indikátora az üzleti vállalkozás növekedése, legyen az bármilyen téren is.A korábbi felmérések tanúsága szerint a vállalkozókat egy vállalkozói birodalom kiépítése érdekli leginkább, mintsem a személyes jövedelem növelése. Kivételek persze minden tevékenységi területen akadnak.

Ha a fent leírtakat újra szemügyre vesszük, akkor észrevehetjük, hogy a vállalkozások stratégiája a környezet alakíthatóságán alapszik. A megfelelő képességekkel rendelkező vezetővel egy vállalkozás növekedés orientált lesz, és általában a változtatásokat, az innovációt helyezi előtérbe. Ez jól tükrözi a vállalkozók személyes jellemzőit is. Ezért jelenthetjük ki, hogy a vállalkozásoknak lételeme a stratégiai tervezés, még ha az időpazarlásnak is tűnhet néha egy intuitív, a megérzéseire gyakran hagyatkozó vállalkozónak.