A vásárlók körében régóta népszerűek az ingyenes termékek, ajándékok. A cégeknek is egy jó eszköz arra, hogy a termékeiket népszerűsíthessék.
Akár olyan együttműködésre is sor kerülhet, ahol egy cég a terméke értékesítése során egy másik cég által adott ajándékot adja a vásárlóinak.
Hogyan kell kezelni az ilyen ügyleteket az áfa szempontjából?
Ingyenes termékek, természetbeni engedményként
Az áfa –trv. alapján nem csak pénzben lehet engedményt adni a vásárlónak, hanem egy másik termék is juttatható, az eredeti termék áráért. Ez egy természetbeni engedmény. A juttatást nyújtó félnek nem kell számolnia az ingyenes átadás miatti adófizetési kötelezettséggel.
Az engedménynek ilyenkor kapcsolódnia kell az ellenértékes ügylethez. Az adózás szempontjából ugyanis úgy kell értelmezni, hogy a kifizetett ellenérték mindkét termék ellenértéke.
Amennyiben az ajándékot is ugyanaz a cég adja, mint aki eladta a terméket, akkor a természetbeni engedmény az eredeti adóalapot csökkenti. Fontos, hogy megvalósuljon az üzletpolitikai cél. Ingyenes átadásról itt nincs szó.
Az ingyenes termékek származhatnak más cégtől is
Amikor az ingyenes termékek egy másik társaságtól származnak, a termék beszerzőjével, szolgáltatás igénybevevőjével kötött megállapodás alapján dönthet úgy az árengedmény nyújtója, hogy az általa meghatározott feltételek szerint nyújtott árengedmény pénzben kifejezett összege a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása adóalapjába beletartozik, és az adó alapja utólag sem csökken, feltéve, hogy a nyújtott árengedmény pénzben kifejezett összegének, mint vagyoni előnynek terhére akár az árengedmény nyújtója, akár más értékesít terméket, nyújt szolgáltatást. Ebben az esetben az ügylet a nyújtott árengedmény pénzben meghatározott összegének erejéig ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek, szolgáltatásnyújtásnak minősül.
Az adóhatóság értékelése a többoldalú konstrukcióról
A NAV többnyire azon a véleményen van, hogy az engedmény az alapügylet adóalapját ilyenkor nem csökkentheti. Tegyük fel, hogy egy cég 10 ezer forintért ad egy kozmetikumot, amihez egy másik cég ad 1000 fointért egy másik terméket ajándékba. Ekkor hiába fizetett a vevő 10 ezer forintot a két termékért, az első társaság 10 ezer forint után, a második társaság 1000 forint után fizet áfát. Ez az álláspont azonban vitatható. Ugyanis az árengedmény nyújtója dönthet úgy is, hogy az általa nyújtott engedmény terhére más is értékesíthet terméket, nyújthat szolgáltatást. A konstrukció így többoldalúvá válik. A gond az, hogy a jogszabályból nehéz kiolvasni, hogy a promóciós ajándék értékét hozzá kell-e adni pluszban az eredeti termékértékesítés összegéhez az áfaalap meghatározásakor.
Az unisó Héa irányelv 73. cikke szerint az adóalap tartalmaz mindent, ami annak a teljesítésnek az ellenértékét képezi, amit ezért az ügyletért a vevőtől vagy harmadik személytől az eladó kap, vagy amelyet kapniuk kell. A fenti értelmezés ellentétes ezzel az irányelvvel. Az irányelv szerint az adóalap nem tartalmazza a megrendelőnek adott és az értékesítéskor elszámolt engedményeket és visszatérítéseket. Ennek ellenére a NAV fenntartja az álláspontját. Az álláspontja szerint a kedvezmény ilyenkor csak a vevő oldalán jelenik meg. Az eladói oldalon az eredeti és az ajándék termék ellenértékére is meg kell fizetni az áfát.
