A bejegyzésben sorra vesszük a kölcsön nyújtása eseteit cég és magánszemély között, különös tekintettel a kamat meghatározására.
Kölcsön nyújtása magánszemélynek
A kamatbevételeket tekintve vizsgálnunk kell az „ellenérték fejében nyereség” fogalmát. A rendszerességet is meg kell vizsgálni, például ha évente többször is kölcsönt nyújt a cég a tulajdonosának, főként amikor a pénztárban lévő készpénz kritikus nagyságot ér el, és át kell minősíteni.
A személyi jövedelemadóról szóló trv. szerint amennyiben a kölcsön nyújtása magánszemély felé történik a cégből, akkor a kamat minimum a jegybanki alapkamat 5 %ponttal növelt összege legyen, így elkerülhető, hogy a magánszemélynek kamatkedvezményből származó jövedelme keletkezzen. Ha ennél kisebb kamattal adja a kölcsönt, akkor SZJA-t (15%) és EHO-t (19,5%) kell fizetni a kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapja után (adóalap: a kamatkedvezmény 1,18-szorosa).
Magánszemély tulajdonos kölcsönt nyújt cégének
A magánszemély tag általi kölcsön nyújtásának nem igazán a nyereségszerzés a célja, bár a cég finanszírozásán keresztül, ez is megvalósulhat. Ebben az esetben a rendszeresség is gyakori, sok esetben folyamatos tagi kölcsönökkel fedezik a cég kiadásait. A tagi kölcsön nyújtása nem nyilvánosan elérhető kölcsön, ezért akár egyedileg meghatározottnak is tekinthető. A tagi kölcsön nem minősíthető üzletszerű pénzkölcsön nyújtásnak.
Ha a tagi kölcsön kamatmentes, akkor nem merül fel adózás kötelezettsége. Amennyiben van kamatbevétele, akkor az adóköteles jövedelem lesz. A cég által a tagnak fizetett kamat nem lesz az SZJA-trv. szerinti kamatjövedelem, ezért ennek a bevételnek a jogcímét a felek között egyébként is fennálló jogviszonyra és a szerzés körülményeire tekintettel kell megállapítani. Ennek megfelelően kell az adóelőleg megállapítását, bevallását, befizetését teljesíteni. Ha a magánszemély kamatmentesen vagy a szokásos piaci kamatnál kisebb kamatra adja a tagi kölcsönt, akkor nem kell a cégnek az adózás előtti eredményt megnövelnie. Az alultőkésítés miatti módosító tételre azonban így is figyelni kell.
Kamat számviteli elszámolása
A hosszú lejáratra adott kölcsön kamata: befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételként, árfolyamnyereségként kerül a könyvekbe a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott kölcsön, hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír után kapott kamat, valamint az értékpapír értékesítésekor az árban lévő kamat összege.
Éven belüli időszakra adott kölcsön kamata: pénzügyi műveletek bevételei közé, egyéb kapott kamatok és kamatjellegű bevételek közé kell sorolni.
A fizetendő kamatot, akár rövid, akár hosszú lejáratú kötelezettség után fizeti a cég, a fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások közé könyveljük, függetlenül attól, hogy másik cégnek, hitelintézetnek, vagy magánszemélynek kell fizetni.
