Forráshiány esetén jó megoldás a tagi kölcsön, de amikor az elengedése, átvállalása vagy apportja a kérdés, több problémával is szembe kell nézniük a társaságoknak.

Mikor problémás a tagi kölcsön megléte?

A jelentősebb nagyságrendű tagi kölcsön állomány akkor jelenthet megoldást a cégnek, amikor a saját tőke tartósan a jegyzett tőke fele alá csökken. Problémát akkor jelenthet, ha végelszámolással szeretnék megszüntetni a céget és emiatt meg kell szüntetni a tagi kölcsön kötelezettséget is.

Elengedhető a tagi kölcsön?

A tagi kölcsön elengedhető, de adózási következményei miatt megfontolandó a lépés. Ebben az esetben a tag lemond a követeléséről a cég javára, a cég így elengedett kötelezettségként fogja elszámolni a kölcsön összegét. Ezt egyéb bevételként kell elszámolnia, és ezzel nem lehet visszacsökkenteni az adózás előtti eredményt, tehát társasági adó vonzata lesz az elengedett kölcsönnek.

De nemcsak a tao-trv., hanem az illeték-trv sem kedvez ennek a megoldásnak. A követelést ugyanis vagyoni értékű jognak minősíti és a trv. alapján ajándékozási illeték tárgyát képezi a vagyoni értékű jogról ellenszolgáltatás nélküli lemondás. A vagyonszerzőnek tehát 18%-os ajándékozási illetéket kell fizetnie.

A tagi kölcsön átvállalása

Ha nem tudja visszafizetni a társaság a tagi kölcsönt, akkor egy külső, harmadik személy átvállalhatja azt. Az ilyen összeget az egyéb bevételek között kell kimutatni, azaz a társaság adózás előtti eredménye megnő az átvállalt tartozás összegével.  Az előző esethez hasonlóan társasági adó megfizetésére kerül sor. Az illeték esetében is hasonló elbánásra kerül ez az eset, és csak akkor mentesül a 18% ajándékozási illeték megfizetése alól a cég, ha a tartozás átvállalója is gazdálkodó szervezet.

Apport

A társaság a jegyzett tőkéjét megemelheti úgy, hogy a tagi kölcsönt nyújtó tag a követelése összegével tőkésíti a társaságot, a követelés apportálásával. Ez azt jelenti, hogy a kölcsönt nem vagyoni hozzájárulásként adja át a cég számára. Ez nem tartozik az ingyenes jövedelemszerzési esetekhez, ezért nem érinti a társaság eredményét. Az ügylet tehát nem érinti a társasági adót, feltéve, hogy a tag akkora összegű részesedést kap, mint a követelés (kamattal együtt) értéke.

A magánszemélynek nem keletkezik szja-fizetési kötelezettsége, ugyanis a kölcsönt az adózott jövedelméből nyújtotta a társaság számára.

Szja-kötelezettsége keletkezhet a tagnak:

  • az üzletrész névérték feletti értékesítésekor, mint árfolyamnyereség
  • vállalkozás jogutód nélküli megszűnésekor
  • a vállalkozás jegyzett tőkéjének tőkekivonással történő leszállítása esetén
  • a magánszemély tagi jogviszonyának megszűnése esetén

Ajándékozási illeték apport esetén

Az ajándékozási illetéket is elfelejthetjük apportnál, ugyanis a tag a tulajdonrészét megnöveli, vagyis ingyenességről nincs szó. Az apportot adó tag egyes társasági jogokat szerez, mint például szavazati jog, osztalékhoz való jog.