A kapcsolt vállalkozások helyzete az adózás szempontjából speciális, mert a közöttük létrejövő gazdasági ügyletek árai meghatározott feltételek fennállása esetén kihatással vannak a társaságok adóalapjainak módosítására.

Mit jelent – kapcsolt vállalkozás?

Két adóalany között kapcsolt vállalkozási viszony áll fenn, ha közülük legalább az egyik közvetlenül vagy közvetve többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik a másikban. Akkor is kapcsolt vállalkozásokról beszélhetünk, ha egy harmadik személy mindkét társaságban többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik. A kapcsolt vállalkozási jogviszony létrejöttéhez nem szükséges a személyek (belföldi- vagy külföldi-, természetes vagy jogi személyek) közötti szerződés megléte. A többségi irányítás akkor valósul meg, ha az egyik vállalkozás a másikban 50 százalékot meghaladó szavazati joggal rendelkezik, vagy valaki jogosult a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok kinevezésére. Kapcsolt vállalkozásnak számított 2000. előtt, ha valamely vállalkozás 25%-osnál nagyobb szavazati joggal rendelkezett egy másik társaságban.

A kapcsolt vállalkozások közötti árak

Ha a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződéseikben és megállapodásaikban olyan árat alkalmaznak, amely eltér a szokásos piaci ártól, akkor a társasági adó adóalapját módosítaniuk kell. Az adóalap korrigálása jelentheti a társasági adóalap megnövelését, illetve az adóalap csökkentését a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenértéktől függően. A kapcsolt vállalkozásoknak 2003. óta az egymás közötti ügyletek kapcsán az alkalmazott áraikra vonatkozóan külön dokumentációt kell készíteniük. A nyilvántartás követelményeit a 18/2003. (VII. 16.) pénzügyminiszteri rendelet határozza meg.

Az árképzés nyilvántartása

A nyilvántartási kötelezettség nem vonatkozik a kisvállalkozásokra, és azokra az adózókra, amelyekben az állam közvetlenül, vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik, továbbá a közhasznú és a kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságokra. Szintén nem terheli nyilvántartási kötelezettség az adózót, ha magánszeméllyel köt szerződés, vagy ha olyan tartós szerződést köt, amelynek célja a versenyhátrány megszüntetése. Nem kell nyilvántartást vezetni továbbá a tőzsdei ügyletekről, vagy hatósági ár alkalmazása esetén. Az árképzéssel kapcsolatos nyilvántartást szerződésenként kell elkészíteni, engedélyezett az összevonás, ha a szerződések tárgya azonos, vagy azok szorosan összefüggenek.

A nyilvántartás adatai

A kapcsolt vállalkozások árképzéssel összefüggő nyilvántartásának tartalmaznia kell a kapcsolt vállalkozás nevét, székhelyét, adószámát, a szerződés tárgyát, a szolgáltatás jellemzőit, a teljesítés feltételeit, a piaci helyzetre vonatkozó elemzést. Tartalmaznia kell továbbá a szokásos piaci ár meghatározásához alkalmazott módszert és az alkalmazás indokait és az így meghatározott árat. A társaságoknak lehetőségük van egyszerűsített nyilvántartás vezetésére, ha az ügylet értéke szokásos piaci áron számítva az 50 millió forintot nem haladja meg. Ebben az esetben nem kell az ármeghatározás módszerét rögzíteni és alkalmazását indokolni. A számviteli törvény is lényeges változásokat tartalmaz a kapcsolt vállalkozások vonatkozásában, e szerint a kapcsolt feleknek minden olyan ügyletet be kell mutatni a kiegészítő mellékletben, amely nem a szokásos piaci feltételek mellett jött létre. Ennek a  szabálynak az alkalmazása gyakorlati nehézségeket okozhat, mivel nem határozható meg pontosan, hogy mi tekinthetőszokásos piaci feltételnek.

A szokásos piaci ár meghatározásának módszerei

A szokásos piaci árat a következő módszerek valamelyikével kell meghatározni:

  • az összehasonlító árak módszerével;
  • a viszonteladási árak módszerével;
  • a költség és jövedelem módszerrel;
  • egyéb módszer alapján, ha a szokásos piaci ár az előzőek alapján nem határozható meg.

A kapcsolt vállalkozásoknak (akik nem minősülnek kisvállalkozásnak) a társasági adóbevallás benyújtásáig el kell készíteniük a miniszteri rendelet előírásai szerinti szokásos piaci ár meghatározására vonatkozó nyilvántartásukat.

Az adózás előtti eredmény módosítása

Ha a kapcsolt vállalkozások egymás közötti ügyleteik esetén a piaci ártól eltérő árat alkalmaznak, akkor a számított szokásos piaci ár szerinti különbözettel az adózás előtti eredményüket módosítaniuk kell. Ezt az adóalap-korrekciót akkor is meg kell tenni, ha egyébként a Tao törvény más jogcímen is előírja az adóalap módosítását. A társaságnak növelnie kell az adóalapját, ha az alkalmazott ellenérték hatására az adózás előtti eredménye kisebb lesz, mint szokásos piaci árak alkalmazás esetén elérthető eredmény. Csökkenteni kell a társasági adóalapot akkor, ha a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak következtében az adóalap magasabb, mint a szokásos piaci ár esetén lett volna. Az adóalap csökkentésének feltétele, hogy a kapcsolt vállalkozás belföldi illetőségű. Ebben az esetben be kell szerezni egy, a másik fél által is aláírt olyan okiratot, amely tartalmazza a kiszámított különbözet összegét. Ha a kapcsolt vállalkozás természetben nem a szokásos piaci áron jut osztalékhoz, módosítania kell adózás előtti eredményét, ha az osztalékot 2007. december 31-ét követően kapta meg.

Kapcsolt vállalkozások közötti kamat

A kapcsolt vállalkozások közötti kamatot a Tao törvény 2003. január 1-jétıl hatályos módosítása szerint mind adóalap növelő, mind adóalap csökkentő tételként összesen, nem pedig vállalkozásonként kell meghatározni a törvény 7. § (1) bekezdésének k) illetve a 8. § (1) bekezdésének k) pontjai alapján. Az adózó nem köteles alkalmazni az adóalap növelésre vonatkozó rendelkezéseket, ha erről a választásáról az adóévet követő hó 30. napjáig írásban tájékoztatja valamennyi kapcsolt vállalkozását, amelynek fizetett vagy amelytől kapott kamatot, és ez alapján az adóévben ráfordítást, illetve bevételt számolt el. Ebben az esetben a partner kapcsolt vállalkozás is figyelmen kívül hagyja a társaságtól kapott vagy a részére fizetett kamatot. Ha az adóhatóság az ellenőrzés során megállapítja, hogy a vállalkozás által alkalmazott módszerrel meghatározott piaci ár eltér a szokásos piaci ártól, akkor becslés alkalmazásával új piaci árat állapíthatnak meg. Ennek kapcsán lehetséges az adóalap módosítással kapcsolatban adókülönbözet megállapítása.

 

 

Példák kapcsolt vállalkozásokra

 1. példa kapcsolt vállalkozásra

A mezőgazdasági termékek kereskedelmével foglalkozó Kft. 2002. január 15-én kelt számlája szerint 7 000 000 kg gabonát értékesített egy független vállalkozás részére 1800,- Ft/q egységáron. Ugyanebben az évben összesen 45 000 000 kg gabonát értékesített a többségi irányítása alatt álló vállalkozása részére. Az ügyletek során minden esetben 1500,- Ft/q egységárat alkalmaztak.

A Kft-nél 2002. évre vonatkozóan társasági adónem tekintetében bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés volt. A revízió megállapította, hogy a társaság által a kapcsolt vállalkozás viszonylatában alkalmazott 1500,- Ft-os ár eltér a szokásos piaci ártól. A revízió szokásos piaci árként az összehasonlító árak módszerével 1800,- Ft/q összeget határozta meg. Emiatt a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott ár és a megállapított szokásos piaci ár különbözetével számítva az adózás előtti eredményt megnövelték az alábbiak szerint:
45 000 q × (1800,- Ft-1500,- Ft) = 13 500 000,- Ft
A számítás eredményeként a Kft. 2002. évi adózás előtti eredményét 13 500 eFt-tal
megnövelte az adóhatóság.

2. példa kapcsolt vállalkozásra
A szerszámgyártással foglalkozó vállalat 2003-ban termékeit jelentős részben (80%-ban) a külföldi anyavállalata részére értékesítette. Az értékesítések során a szerszámok eladási árát az előállításuk önköltségi árában határozták meg. Ezzel egyidőben a cég a független üzleti partnerek felét történő értékesítések során meghatározott árak alapján nyereséget ért el. Ebből összesen 18 565 000,- Ft árbevételt realizált. Az árbevételhez tartozó önköltség 16 878 000,- Ft volt.

A társaságnál 2003. évre vonatkozóan bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés volt társasági adónem tekintetében. A vizsgálat során a szokásos piaci árat a költség és jövedelem módszerrel határozta meg. E módszer szerint a szokásos piaci árat az önköltség haszonnal növelt értékében kell meghatározni. Mivel a vállalat a független partnerek felé történő értékesítései alkalmával 10%-os haszonkulcsot alkalmazott, ezért a kapcsolt vállalkozás viszonylatában létrejött ügyleteknél is ezt vették alapul.

Az adózó könyvei szerint az anyavállalatnak értékesített szerszámok önköltsége 67 512 eFt volt, mely után a becsült el nem számolt haszon összege (67 512 ×10%) 6751 eFt lett volna. Emiatt a revízió a társaság 2003. évi adóalapját 6751 eFt-tal megnövelte.