Polgári Törvénykönyv

365. § (1) Adásvételi szerződés alapján az eladó köteles a dolog tulajdonát a vevőre átruházni és a dolgot a vevő birtokába bocsátani, a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni.
(2) Adásvétel tárgya lehet minden dolog, amely nincs kivonva a forgalomból.
(3) Ingatlan adásvételének érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges.
(4) Az ingatlan-adásvétel hatálya a mezőgazdasági felszerelésre és jószágra csak akkor terjed ki, ha ebben a felek kifejezetten megállapodtak.

376. § (1) A felek megállapodhatnak, hogy a vevő a vételárat meghatározott időpontokban, több részletben fizeti meg, és a dolgot a vételár teljes kiegyenlítése előtt neki átadják (részletvétel).

423. § Bérleti szerződés alapján a bérbeadó köteles a dolgot időlegesen a bérlő használatába adni, a bérlő pedig bért fizetni.

428. § (1) A bérlő a bért időszakonként előre köteles megfizetni. Arra az időre, amely alatt a dolgot rajta kívül álló okból nem használhatja, bér nem jár.

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény 2.sz melléklet I. pénzügyi szolgáltatások szerint.11.pont

Pénzügyi lízing:

az a tevékenység, amelynek során a lízingbeadó ingatlan vagy ingó dolog tulajdonjogát, illetve vagyoni értékű jogot a lízingbevevő megbízása szerint abból a célból szerzi meg, hogy azt a lízingbevevő határozott idejű használatába adja oly módon, hogy az a lízingbevevő könyveiben kerül kimutatásra. A használatba adással a lízingbevevő
a) viseli a kárveszély átszállásából származó kockázatot,
b) a hasznok szedésére jogosulttá válik,
c) viseli a közvetlen terheket (ideértve a fenntartási és amortizációs költségeket is),
d) jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával a lízingdíj teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részének, valamint a szerződésben kikötött maradványérték megfizetésével a dolgon ő vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen. Ha a lízingbevevő nem él e jogával, a lízing tárgya visszakerül a lízingbeadó birtokába és könyveibe. A felek a szerződésben kötik ki a lízingdíj tőkerészét – amely a lízingbe adott vagyontárgy, vagyoni értékű jog szerződés szerinti árával azonos -, valamint kamatrészét és a törlesztésének ütemezését.

Nem minősül pénzügyi lízingnek az ellenőrző részesedéssel rendelkező vállalkozás és az ellenőrzött vállalkozás közötti lízing, ide nem értve a pénzügyi intézmény által kötött ilyen ügyletet.

Számviteli törvény

Értelmező rendelkezések:
13. pontja pénzügyi lízing: olyan szerződés alapján valósul meg, amely szerződés értelmében a lízingbeadó a lízingbevevő igényei szerint beszerzett és a lízingbeadó tulajdonát képező eszközt lízingdíj ellenében, a szerződésben rögzített időtartamra a lízingbevevő használatába, birtokába adja azzal, hogy a lízingbevevőt terheli a használatból következően minden költség és kockázat, a lízingbevevő jogosult a hasznok szedésére, a szerződés időtartamának végén a lízingelt eszköz tulajdonjogát a lízingbevevő vagy az általa megjelölt megszerzi (vagy megszerezheti), a maradványérték megfizetésével vagy anélkül, illetve a lízingbevevőt elővételi jog illeti meg, a lízingbevevő azonban ezen jogairól a szerződés megszűnése előtt le is mondhat.

Áfa törvény

6. § (1) Termékértékesítés: a birtokba vehető dolog ellenérték fejében történő átengedése, mely az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában termékértékesítésnek minősül különösen:
a) a termék átadása olyan okirat alapján, amely a termék határozott időre szóló bérletéről vagy részletvételéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a bérlő vagy a vevő a tulajdonjogot legkésőbb az utoljára esedékes bérleti díj vagy részlet kiegyenlítésével, illetve a szerződés lejártával megszerzi;
(5) A 6. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott termékértékesítésnél a teljesítés időpontja az a nap, melytől kezdve a bérlő vagy a vevő tulajdonosként való rendelkezésre jogosultságot szerez, illetve – ha az korábban történik – a terméket birtokba veszi.

2. számú melléklet 6. pontja szerint áfa mentes szolgáltatás
6. pénzügyi szolgáltatás és kiegészítő szolgáltatásai (SZJ 65.11.1, 65.12.1, 65.21.1, 65.22.1, 65.23.1, 66.01.1, 66.02.1, 66.03, 67), ideértve a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 3. §-a szerinti – hitelintézeti elszámolóház által végzett – elszámolásforgalmi ügyletet is, de kivéve
– a széfügyletet (SZJ 67.13.10.0-ból), valamint
– a Hpt. szerinti pénzügyi lízinget a lízingdíj teljes tőketörlesztő részének erejéig, de
legalább a lízingbe adott termék adó nélkül számított beszerzési árának, illetve – ha a lízingbe adott termék saját előállítású – előállítási költségének erejéig;

KSH jegyzék:

65.21.1 65.21.10 65.21.10.0
Pénzügyi lízing Idetartozik: bizonyos eszközök (ingatlanok, ingó dolgok) lízingjéhez történő hitelnyújtás. A lízing időtartama megközelítően lefedi az eszköz várható élettartamát, a lízingbevevő jogosult a használatából származó haszonra, és viselnie kell a tulajdonából eredő kockázatokat és terheket.
Nem ide tartozik: az operatív lízing (71).

Szerződés fajták ismertetése

Adásvételi szerződés: A fogalmi meghatározást a Ptk 365(1) bekezdésében találjuk meg, mely szerint az adásvételi szerződés alapján az eladó köteles a dolog tulajdonjogát a vevőre átruházni és a dolgot a vevő birtokába bocsátani, a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni, és a dolgot átvenni.
Részletre vétel: A Ptk 376. § (1) bekezdésében találjuk meg, a részletre vétel az adásvétel egyik speciális módja. A felek megállapodhatnak, hogy a vevő a vételárat meghatározott időpontokban több részletben fizetni meg, és a „ dolgot” a vételár teljes kiegyenlítése előtt neki átadják. Az eladónak jogában áll elidegenítési tilalmat kikötni a vételár teljes kiegyenlítéséig.

Bérleti szerződés: A Ptk. 423. §-a szerint a bérleti szerződés alapján a bérbeadó köteles a dolgot időlegesen a bérlő használatába adni, a bérlő pedig bért fizetni. Továbbá a 428. § (1) a bérlő a bért időszakonként előre köteles megfizetni. Arra az időre, amely alatt a dolgot rajta kívül álló okból nem használhatja, bér nem jár.

Lízingelés: A Polgári törvénykönyv nem nevesíti a lízing fogalmát, a lízing sokban magán hordozza a részletre vétel és a bérlet jegyeit, de mégsem azonos velük. A lízingügylet két nagy csoportját különböztetjük meg a pénzügyi és az operatív (üzleti) lízinget

A pénzügyi lízing fogalmát 1997. január elsejétől, a társaságokra vonatkozóan, – mint pénzügyi lízinget a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény tartalmazza. A Pénzügyminisztérium tájékoztatót adott ki a törvény megfelelőbb értelmezése céljából, melyben összefoglalja a vonatkozó tudnivalókat. Ebből a tájékozóból idézünk az alábbiakban.