Erre természetesen csak akkor kerülhet sor, ha az előbb említett jogviszonyok közül a munkaviszony létesítése jött létre. A végkielégítés a munkavállalókat illeti meg, ha munkaviszonya azért szűnik meg, mert a munkáltató rendes felmondással felmond neki, vagy pedig jogutód nélküli megszűnés következtében szűnik meg. Nem jár azonban végkielégítés annak a munkavállalónak, aki legkésőbb a munkaviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül.

Talán azokban az esetekben, amikor ugyan közvetve, de a saját cégünkben vagyunk alkalmazottak, nem fogunk végkielégítést kérni a munkaviszony megszűnésekor. Ilyenkor azonban a munkaviszony megszüntetését úgy kell dokumentálni, mint a közös megegyezéssel történt megszüntetés, hiszen a Munka törvénykönyve szerint ebben az esetben kizárólag a felek megállapodása mondja meg, hogyan és mikor szűnik meg a munkaviszony. Akár azonnal, felmondási idő nélkül. Ha azonban nem erről van szó, a végkielégítéshez való jogunkról tájékozódjunk, és semmiképpen ne mondjunk le róla.

Erre természetesen csak akkor kerülhet sor, ha az előbb említett jogviszonyok közül a munkaviszony létesítése jött létre. A végkielégítés a munkavállalókat illeti meg, ha munkaviszonya azért szűnik meg, mert a munkáltató rendes felmondással felmond neki, vagy pedig jogutód nélküli megszűnés következtében szűnik meg. Nem jár azonban végkielégítés annak a munkavállalónak, aki legkésőbb a munkaviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül.

Talán azokban az esetekben, amikor ugyan közvetve, de a saját cégünkben vagyunk alkalmazottak, nem fogunk végkielégítést kérni a munkaviszony megszűnésekor. Ilyenkor azonban a munkaviszony megszüntetését úgy kell dokumentálni, mint a közös megegyezéssel történt megszüntetés, hiszen a Munka törvénykönyve szerint ebben az esetben kizárólag a felek megállapodása mondja meg, hogyan és mikor szűnik meg a munkaviszony. Akár azonnal, felmondási idő nélkül. Ha azonban nem erről van szó, a végkielégítéshez való jogunkról tájékozódjunk, és semmiképpen ne mondjunk le róla.

Végkielégítésre való jogosultság feltétele

A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a munkáltatónál meghatározott időtartamban fennálljon. A végkielégítésre való jogosultság számítása során azonban figyelmen kívül kell hagyni azokat az időszakokat, amikor a munkaviszony szünetel:

  • a szabadságvesztés,
  • a közérdekű munka, valamint
  • a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság (kivéve a közeli hozzátartozó, valamint a tíz éven aluli gyermek gondozása, ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság) időtartamára.

A végkielégítés járulékalapot képező jövedelem, utána nyugdíjjárulékot kell fizetni, de csak a kifizetés évére vonatkozó felső határának megfelelő összegig. Egészségbiztosítási járulék alapját viszont nem képezi.

Nézzük egy példán keresztül:

Egy munkavállaló utolsó munkanapja 2008. október 31. Ekkor megkapja

  • Október havi munkabérét, 500 ezer forintot,
  • 4 havi (2009. február 28-ig szóló) felmentési időre járó munkabérét 4*500 ezer=2 millió forintot, és
  • 3 havi végkielégítését, 1,5 millió forintot.
  • 2008. október 31-ig elért keresete 5,5 millió forint volt.

Végkielégítés mértéke

A Munka törvénykönyve által meghatározott törvényi végkielégítés mértéke

  • Legalább három év esetén: egyhavi,
  • Legalább öt év esetén: kéthavi,
  • Legalább tíz év esetén: háromhavi.
  • Legalább tizenöt év esetén: négyhavi,
  • Legalább húsz év esetén: öthavi,
  • Legalább huszonöt év esetén: hathavi

Átlagkeresetnek megfelelő összeg.

Nem kizárt, hogy a munkáltató a törvényben meghatározottnál rövidebb munkaviszonyban töltött idő után is fizessen végkielégítést vagy a végkielégítés mértéke magasabb összeg legyen, ha erről a felek a kollektív szerződésben megállapodnak. A végkielégítés mértékének kiszámításakor a Munka törvénykönyve hatálybalépését megelőzően áthelyezéssel létrejött munkaviszonyból az áthelyezést megelőző éveket nem lehet figyelembe venni.

Végkielégítés a számvitelben

A végkielégítés a munkaviszony megszűnése esetében jár a munkavállalónak. A jövedelem kifizetése az utolsó munkában töltött napon megtörténik, a végkielégítés mégis arra a napra számolható el a társaság költségei között, amelyik napon a munkaviszony megszűnik.

Ha a kifizetés napja és a munkaviszony utolsó napja között évváltás is történik, akkor a végkielégítés összegét a számvitelben el kell határolni.

Próbáljuk meg a számviteli feladatokat az előző példánk alapján levezetni!

Ha a munkavállaló utolsó munkában töltött napja október 31. és még 4 hónapra járó bért és 3 havi végkielégítést kap, akkor

  • 2008-ra elszámolható költségként a novemberi és decemberre járó bér és annak járulékai;
  • 2009-re elszámolható költségként a másik két hónapra, azaz a januárra és februárra járó bér és a teljes végkielégítés, illetve ezek járulékai.

Miután ezek kifizetése megtörténik 2008-ban, le kell őket könyvelni, de a következő évre eső költségeket az aktív időbeli elhatárolások segítségével ki kell vezetni.

A számviteli elszámolás nem változik abban az esetben sem, ha a magánszemély az Szja-törvény lehetőségével élve a megosztási szabály mellőzését kéri.