Szabadságnak azt az időtartamot nevezzük, amely alatt a munkavállaló meghatározott jogcímen, általában hosszabb időn keresztül mentesül munkavégzési kötelezettsége, a munkáltató pedig foglalkoztatási kötelezettsége alól. A szabadság járandóság két fő formája a rendes és a rendkívüli szabadság. A rendes szabadság. A munkavállalót minden munkaviszonyban [...]
Munkaidő kedvezménynek azt nevezzük, amikor a munkavállaló a munkaidő beosztás szerinti napi munkaidejénél rövidebb időre jogosan mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. (Ezen nem változtat az, ha adott esetben a munkavállaló a kedvezményt összevontan, akár a napi munkaidő teljes idejére kiterjedően [...]
Az esetek köre. Az Mt. 107. §-a szerint mentesül a munkavállaló a munkavégzési kötelezettség alól a) amíg állampolgári kötelezettségét teljesíti, b) közeli hozzátartozója halálakor, esetenként legalább két munkanapon át, c) ha keresőképtelen beteg, d) a kötelező orvosi vizsgálat (ideértve a terhességgel [...]
5.5. Az igazolatlan mulasztás Igazolatlan mulasztás esetén, mérlegelni kell a munka nem elvégzése jogos és jogellenes magatartás. A munkavállalónak a munkavégzési kötelezettség alóli mentesüléséről természetesen csak akkor beszélhetünk, ha jogos okból nem végez munkát. Jogos okból nem kell a munkavállalónak munkát végeznie, ha [...]
A munkavállalónak munkaviszonya alapján a munkáltatótól munkabér jár; az ettől eltérő megállapodás érvénytelen (Mt. 141. §). A munkabér fogalma valójában több rétegű kifizetések összegzése,nevezetesen elsődlegesen a tényleges munkavégzés díjazását foglalja magában, így különösen a munkában töltött idővel vagy az elért teljesítménnyel mért munka díját, [...]
A munkabér megállapításához egyúttal szükség van olyan technikákra, bérszerkezetre, amelyek képesek közvetíteni az elvégzett munka értékét. - A munka mérése a gyakorlatban a munkában töltött idővel, az elért teljesítménnyel vagy a kettő együttes alkalmazásával valósítható meg. A számbavételt a bérrendszerek szolgálják, így az [...]
A munkáltatóra, annak egyes részlegeire vagy az egyes munkakörökre vonatkozó bérrendszereket a kollektív szerződés határozza meg. Ezt alapul véve mondja ki az Mt., hogy a munkavállalót megillető munkabér időbérként, vagy teljesítménybérként, illetve a kettő összekapcsolásával állapítható meg (Mt. 143. § (1) bek.). Időbér alkalmazása. [...]
A leggyakrabban alkalmazott munkabérelemek az alapbér, a bérpótlék, a prémium és a jutalom. Alapbér. Az alapbér a munkavállalót végzett munkája alapján mindenekelőtt megillető és általában a legfontosabb bérösszetevő. Az alapbérről egyfelől, mint a munkaviszony alanyai között, a munkaszerződés megkötésekor szükséges megállapodás egyik mellőzhetetlen eleméről, az [...]
Azok a bérelemek, amelyek fizetésére nem a végzett munkára tekintettel kerül sor, valójában öt csoportba sorolhatók: Az első csoportba tartoznak a pihenőidőknek azok az esetei, amikor ezek idejére munkabér jár. Így díjazás jár a rendes és a rendkívüli fizetett szabadság [...]
Az eddigiekben arra próbáltunk választ adni, hogy a munkabérek meghatározása szempontjából miféle technikák, bérezési módozatok állnak rendelkezésre. A továbbiakban már arról kívánunk szólni, hogy miként történhet az egyes munkavállalókra irányadó munkabér, illetőleg egyes elemek meghatározása. 1. A személyi alapbér meghatározása. A munkavállaló alkalmazásakor [...]