Az Áfa törvényben 2004. május 1-jétől jelent meg a stornó-számla fogalma. Számlát addig is lehetett stornírozni, noha sem az Áfa törvény, sem a Számviteli törvény nem rendelkezett. Eredetileg a számla stornírozása azt jelentette, hogy a rontott számlát a számlatömbben áthúzták, [...]
Aki számlákat állít ki, az hibázhat is. Amennyiben egy számlát téves adattartalommal állított ki, úgy két dolgot tehet: vagy érvényteleníti az eredetit egy stornó számla kiállításával, és készít egy új számlát, vagy egy helyesbítő számlával korrigálhatja az eredeti számlán elkövetett hibát. A [...]
A számla kibocsátható elektronikus formában is. Az Áfa tv. 13. § (1) bekezdés 16. és 17. pontja alapján lehetőség van a vevővel történő előzetes megállapodás szerint külön jogszabály által meghatározott rendelkezések szerint -elektronikus úton is kibocsátani számlát, egyszerűsített számlát. Ez [...]
Számlázás az Európai Közösség területén Az adólevonási jog tárgyi feltételeinek sorába bekerült a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról szóló hatodik áfa irányelv 22. cikkelyének (3) bekezdésében meghatározott bizonylat is. Ennek következtében a magyar adóalanyoknak meg kell követelniük Közösségen belüli [...]
Minden adóalany köteles akár ő maga, akár az ügyfele, akár az ő nevében és az ő képviseletében egy harmadik személy számlát kiállítani […]
1. Kérdés: Cégünk a szintén EU tag gyártól jóváíró (minuszos) számlát kap a meghibásodott gyári garanciás termékekre,mely tartalmazhat jármű garanciát (értékesített járműben meghibásodott alkatrész és javítás munkadíja), valamint alkatrész garancia (értékesített alkatrész és javítás munkadíja). Milyen áfát alkalmazzunk, illetve kell-e [...]
Napjainkra kialakult Magyarországon az a jogszabályi környezet, ami lehetővé teszi, hogy vállalkozás alapításkor többféle vállalkozási jogi forma közül is választani lehessen. Bár a szabályozások néha drasztikusabban változnak, az alapvető formák igazodnak a fejlett piacok elvárásaihoz. […]
1.2.1. Egyéni vállalkozás Jogi és egyéb szempontból is az egyéni vállalkozás megalapítása a legegyszerűbb, magával hordozva a maga könnyedségeit és korlátait is. Alapítását az 1990. évi V. törvény teszi lehetővé, amelytől minden belföldi természetes személynek alanyi joga az üzletszerű, saját [...]
Az ilyen társasági forma személyegyesítő, jellegű, vagyis két vagy több tag együttműködése társasági szerződés útján jön létre. Az ilyen társaságok általában alacsony tőkével és kisebb taglétszámmal működő, a szó szoros értelmében vett kisvállalkozások, ahol igen fontos a tagok között az [...]
A szintén igen kedvelt korlátolt felelősségű társasági forma, Magyarországon 1930 óta ismert. A korlátolt felelősségű társaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul s amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben törzsbetétjének szolgáltatására és a társasági [...]